5 ¹Mert minden főpap, akit emberek közül választanak, az emberekért rendeltetett Isten szolgálatára, hogy ajándékokat és áldozatokat mutasson be a bűnökért. ²Együtt tud érezni a tudatlanokkal és a tévelygőkkel, mivel ő maga is körül van véve erőtlenséggel. ³Így nemcsak a népért, de önmagáért is köteles bűnért való áldozatot bemutatni. ⁴Senki sem szerezheti meg azonban önmagának ezt a tisztességet, csak az, akit az Isten hív el, mint Áront is. ⁵Ugyanúgy a Krisztus sem maga dicsőítette meg magát azzal, hogy főpap lett, hanem az, aki így szólt hozzá: „Az én fiam vagy, ma nemzettelek téged.” ⁶Ahogyan másutt is mondja: „Pap vagy te örökké, Melkisédek rendje szerint.” ⁷Ő testi élete idején könyörgésekkel és esedezésekkel, hangos kiáltással és könnyek között járult az elé, akinek hatalma van arra, hogy kiszabadítsa őt a halálból. És meghallgattatott istenfélelméért. ⁸Jóllehet ő a Fiú, szenvedéseiből megtanulta az engedelmességet, ⁹és miután tökéletességre jutott, örök üdvösség szerzőjévé lett mindazok számára, akik engedelmeskednek neki. ¹⁰Mert az Isten őt a Melkisédek rendje szerint való főpapnak nevezte. ¹¹Erről nekünk sok mondanivalónk van, amit nehéz megmagyarázni, minthogy eltompult a hallásotok. ¹²Ugyanis ennyi idő múltán már tanítóknak kellene lennetek, mégis arra van ismét szükségetek, hogy titeket tanítson valaki az Isten beszédeinek alapelemeire, mert olyanokká lettetek, mint akiknek tejre van szükségük, nem kemény eledelre. ¹³Aki ugyanis tejen él, járatlan az igazság igéjében, mivel kiskorú. ¹⁴A nagykorúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek érzékszervei a gyakorlat következtében már alkalmasak a jó és a rossz megkülönböztetésére.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet