Keresés a Bibliában

Jézus megdicsőülése (Mk 9,2-13; Lk 9,28-36)

17 1Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, és felvitte őket külön egy magas hegyre. 2És szemük láttára elváltozott: arca fénylett, mint a nap, ruhája pedig fehéren ragyogott, mint a fény. 3És íme, megjelent előttük Mózes és Illés, és beszélgettek Jézussal. 4Péter ekkor megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: „Uram, jó nekünk itt lennünk. Ha akarod, készítek itt három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.” 5Még beszélt, amikor íme, fényes felhő árnyékolta be őket, és hang hallatszott a felhőből: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, reá hallgassatok!” 6Amikor a tanítványok ezt hallották, arcra borultak, és nagy félelem fogta el őket. 7Ekkor Jézus odament, megérintette őket, és így szólt hozzájuk: „Keljetek fel, és ne féljetek!” 8Amikor föltekintettek, senkit sem láttak, csak Jézust egyedül. 9Miközben jöttek lefelé a hegyről, megparancsolta nekik Jézus: „Senkinek se mondjátok el ezt a látomást, amíg fel nem támad az Emberfia a halottak közül.” 10Erre megkérdezték tőle tanítványai: „Miért mondják akkor az írástudók, hogy Illésnek kell előbb eljönnie?” 11Ő így válaszolt: „Illés valóban eljön, és helyreállít mindent. 12Mondom nektek, hogy Illés már eljött, de nem ismerték fel, hanem azt tették vele, amit csak akartak: így fog szenvedni tőlük az Emberfia is.” 13Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról beszélt nekik.

A holdkóros fiú meggyógyítása (Mk 9,14-29; Lk 9,37-43a)

14Amikor a sokasághoz értek, odament hozzá egy ember, térdre borult előtte, 15és ezt mondta: „Uram, könyörülj a fiamon, mert holdkóros, és nagyon szenved, mert gyakran esik a tűzbe, gyakran a vízbe is. 16Elhoztam őt tanítványaidhoz, de nem tudták meggyógyítani.” 17Jézus erre így válaszolt: „Ó, hitetlen és elfajult nemzedék, meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket? Hozzátok őt ide!” 18Ekkor Jézus rákiáltott, és kiment abból az ördög, a gyermek pedig meggyógyult még abban az órában. 19Akkor a tanítványok külön odamentek Jézushoz, és megkérdezték: „Mi miért nem tudtuk kiűzni?” 20Ő így válaszolt: „Kishitűségetek miatt. Bizony mondom néktek: ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen oda! - odamenne, és semmi sem volna nektek lehetetlen. ( 21Ez a fajta pedig nem távozik el, csak imádságra és böjtölésre.)”

Jézus másodszor szól haláláról és feltámadásáról (Mk 9,30-32; Lk 9,43b-45)

22Amikor újra együtt voltak Galileában, így szólt hozzájuk Jézus: „Az Emberfia emberek kezébe adatik, 23megölik, de a harmadik napon feltámad.” Ekkor igen elszomorodtak.

Jézus megfizeti a templomadót

24Amikor Kapernaumba értek, odamentek Péterhez azok, akik a templomadót szedték, és megkérdezték tőle: „A ti mesteretek nem fizet templomadót?” 25„De igen” - felelte. Amikor bement a házba, Jézus megelőzte, és így szólt: „Mit gondolsz, Simon, a földi királyok kiktől szednek vámot vagy adót: fiaiktól-e vagy az idegenektől?” 26Miután így felelt: „Az idegenektől”, Jézus ezt mondta neki: „Akkor tehát a fiak szabadok. 27De hogy ne botránkoztassuk meg őket, menj a tengerhez, vesd be a horgot, és fogd ki az első halat, amely ráakad. Amikor felnyitod a száját, találsz benne egy ezüstpénzt, vedd ki, és add oda nekik értem és érted.”

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

17,21 Ez a vers a legrégibb kéziratokban nem található

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF