³⁹Ezután eltávozott onnan, és szokása szerint az Olajfák hegyére ment. Követték a tanítványai is. ⁴⁰Mikor pedig odaért arra a helyre, így szólt hozzájuk: „Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek.” ⁴¹Azután eltávolodott tőlük, mintegy kőhajításnyira, és térdre borulva így imádkozott: ⁴²„Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat, mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied.” ⁴³Ekkor angyal jelent meg neki a mennyből, és erősítette őt. ⁴⁴Halálos gyötrődésében még kitartóbban imádkozott, és verejtéke olyan volt, mint a földre hulló nagy vércseppek. ⁴⁵Amikor az imádkozás után felkelt, odament tanítványaihoz, de a szomorúságtól alva találta őket. ⁴⁶Ekkor így szólt hozzájuk: „Miért alusztok? Keljetek fel, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!” ⁴⁷Miközben ezeket mondta, íme, sokaság közeledett, amelynek élén Júdás, a tizenkettő egyike haladt, és Jézushoz lépett, hogy megcsókolja. ⁴⁸Jézus így szólt hozzá: „Júdás, csókkal árulod el az Emberfiát?” ⁴⁹Amikor a körülötte levők látták, hogy mi készül, megkérdezték: „Uram, odavágjunk a karddal?” ⁵⁰Egyikük oda is csapott a főpap szolgájára, és levágta a jobb fülét. ⁵¹Jézus azonban megszólalt, és ezt mondta nekik: „Hagyjátok abba!” És megérintve a fülét, meggyógyította őt. ⁵²Majd ezt mondta a főpapoknak, a templomőrség vezetőinek és a véneknek, amikor odaléptek hozzá: „Úgy vonultok ki ellenem kardokkal és botokkal, mint valami rabló ellen. ⁵³Amikor nap mint nap veletek voltam a templomban, nem emeltetek rám kezet. De ez a ti órátok és a sötétség hatalmának ideje.”

KNB SZIT STL BD RUF KG