24Mikor pedig ezeket hozta fel védelmére, Fesztusz hangosan így kiáltott: „Bolond vagy te, Pál! A sok tudomány őrültségbe visz.” 25Pál azonban így válaszolt: „Nem vagyok bolond, nagyra becsült Fesztusz, hanem igaz és józan beszédet szólok. 26Mert tud ezekről a király, akihez bátran szólok, mert nem hiszem, hogy rejtve volna előtte ezek közül bármi is, hiszen nem valami zugban történt dolgok ezek. 27Hiszel-e Agrippa király a prófétáknak? Tudom, hogy hiszel.” 28Agrippa így szólt Pálhoz: „Majdnem ráveszel engem is, hogy keresztyénné legyek!” 29Pál pedig így válaszolt: „Kérem az Istentől, hogy előbb vagy utóbb nem csak te, hanem azok is, akik ma hallgatnak engem, olyanná legyenek, amilyen én is vagyok e bilincsek nélkül.” 30Ezután felállt a király, a helytartó, Bereniké, és felálltak a velük együtt ülők.