120 (119). ZSOLTÁR. A BÉKE ELLENSÉGEI

120 ¹(Zarándokének.) Az Úrhoz kiáltottam szorongattatásomban, és ő meghallgatott. ²Mentsd meg lelkemet, Uram, a gonosz ajaktól, mentsd meg az álnok nyelvtől! ³Mivel fizessen neked, te csalárd kígyó, te álnok nyelv? ⁴A harcosnak hegyes nyilával, s a bozótnak izzó tüzével! ⁵Jaj nekem, hogy a Mesekben kell időznöm és Kedár sátraiban kell laknom! ⁶Lelkem már túl soká tartózkodik azok közt, akik a békét gyűlölik. ⁷Békét akarok, de hogyha beszélek, az nekik háború.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár