Keresés a Bibliában

Jákob áldása.

49 1Jákob azután hívta fiait és így szólt: „Gyűljetek össze, hadd adjam tudtotokra, ami a távoli időkben rátok vár. 2Gyűljetek össze Jákob fiai és halljátok, hallgassátok meg Izraelt, atyátokat! 3Ruben, elsőszülöttem, te erősségem és férfierőm zsengéje. Első a tekintélyben és első a hatalomban. 4De kiáradtál, mint a víz, ezért a jövőben nem leszel első. Mivel atyád fekhelyére léptél, s ellenemre beszennyezted fekhelyemet. 5Simeon és Lévi, test szerinti testvérek teljessé tették csalárdságuk hatalmát. 6Nem ülök le tanácsukban, körükben nem veszek részt, mivel haragjukban férfiakat öltek meg, s gőgjükben bikákat szelídítettek meg. 7Átkozott legyen a haragjuk, ami heves volt, s a dühük, ami kegyetlen volt. Elosztom őket Jákobban, szétszórom őket Izraelben. 8Júda, téged dicsérnek majd testvéreid, kezed ellenségeid nyakán lesz. Atyád fiai meghajolnak előtted. 9Fiatal oroszlán lesz Júda, s a zsákmánytól kelsz fel, fiam. Azután elnyújtózkodik, s úgy fekszik ott, mint egy oroszlán, mint egy nőstényoroszlán. Ki ingerelné? 10Nem tűnik el a jel Júdától, sem a királyi pálca a lábától, amíg le nem róják neki az adót, és a népek nem engedelmeskednek neki. 11A szőlőtőhöz köti csikóját és a szőlővesszőhöz a nőstény szamár fiát. Borban mossa köntösét, s a szőlő vérében ruháját. 12Szeme sötét, mint a bor, foga fehér, mint a tej. 13Zebulun a tenger partján lakik. Kormányos a hajókon, hátát Szidónnak fordítja. 14Isszachár, mint egy csontos szamár, amely karámok között tanyáz. 15Mivel látta, hogy a nyugalom szép és a föld kedves, teherhordásra hajtotta meg a hátát és jobbággyá vált. 16Dán igazságot szolgáltat népének, mint bármely törzse Izraelnek. 17Dán legyen olyan, mint a kígyó az úton, mint a vipera az ösvényen, amely a ló bokájába mar, hogy a lovasa hátra esik. 18A te üdvödet várom, uram! 19Gád – rablóbandák szorongatják, de ő a sarkukban van, üldözi őket. 20Ásernek bőségesen van kenyere és királyi csemegét szállít. 21Naftali olyan, mint egy iramló szarvas, amelynek kedves borjai vannak. 22József fiatal gyümölcsfa a forrás mellett, ágai felnyúlnak a falak fölé. 23Íjászok keserűséget okoztak neki, célbavették és veszélybe sodorták. 24De egy erős széttörte íjukat. Jákob erősének keze, Izrael sziklájának neve szétzúzta karjuk inait, 25atyáid Istene, aki segítséget küld neked, a mindenható Isten, aki megáld téged felülről, az ég áldásának bőségével és az alant elterülő mélység áldásának bőségével. A kebel és az anyaméh áldásának bőségével, 26a kalász és a virág áldásának bőségével, az örök hegyek, az ősi halmok áldásának bőségével. Ez mind szálljon József fejére, a testvérei közül kiválasztott fejének tetejére. 27Benjamin ragadozó farkas, reggel prédát eszik, este zsákmányt osztogat.” 28Ez Izrael tizenkét törzse, ez, amit atyjuk mondott nekik, amikor megáldotta őket. Mindegyikre a megfelelő áldást adta.

Jákob utolsó intelmei és halála.

29Azután parancsot adott nekik és így szólt: „Ha majd megtértem atyáimhoz, atyáim mellé, a hettita Efron telkén levő barlangba temessetek, 30Kánaán földjén, Mamrétól keletre, a machpelai telken levő barlangba, amelyet Ábrahám a hettita Efrontól vásárolt temetőhelynek. 31Ott temették el Ábrahámot és feleségét, Sárát. Ott temették el Izsákot és Rebekkát, s ott temettem el Leát. 32A telket és a barlangot erre a célra vásárolták a hettitáktól. 33Miután Jákob megadta fiainak a végső rendelkezést, visszahúzta lábát fekhelyére. Azután meghalt és megtért övéihez.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF