Keresés a Bibliában

32 1Lábán másnap korán reggel megcsókolta unokáit és lányait, s megáldotta őket. Azután elindult és visszatért lakóhelyére. 2Jákob is elindult útjára. Akkor Isten angyalai találkoztak vele. 3Amint Jákob meglátta őket, így szólt: „Ez Isten tábora!” S elnevezte a helyet Machanajimnak.

Előkészület az Ézsauval való találkozásra.

4Azután Jákob követeket küldött előre bátyjához, Ézsauhoz, Szeir földjére, Edom vidékére. 5Ezt mondta nekik: „Így beszéljetek uramhoz, Ézsauhoz: „Szolgád, Jákob üzeni neked. Mint vendég tartózkodtam Lábánnál, és mostanáig ott laktam. 6Szereztem magamnak barmokat, szamarakat, juhokat, kecskéket, szolgákat és szolgálókat. Most üzenetet küldök uramnak, hogy kegyelmet találjak szemedben.” 7A szolgák ezzel a hírrel tértek vissza Jákobhoz: „Eljutottunk bátyádhoz, Ézsauhoz, már siet eléd, 400 ember van vele.” 8Jákob nagyon megijedt és aggódott. Két táborra osztotta embereit, valamint a nyájat és a barmokat. 9Így gondolkozott: „Ha Ézsau eléri az egyik tábort és legyőzi, a másik tábor megmenekül.” 10Azután Jákob így imádkozott: „Atyámnak, Ábrahámnak Istene és atyámnak, Izsáknak Istene! Uram, te azt mondtad nekem, térj vissza földedre és rokonságodhoz, ott jó sorsot biztosítok neked. 11Nem vagyok méltó mindarra a kegyelemre és hűségre, amelyet szolgád iránt tanúsítottál. Hiszen csak botommal léptem át ezt a Jordánt, s most két táborom van. 12Ments meg engem bátyám kezétől, Ézsau kezétől. Félek, hogy jön és legyőz engem, s az anyát gyermekeivel. 13Te azt mondtad: Jó sorsot biztosítok neked, s utódaidat olyanná teszem, mint a tenger fövényét, amit sokasága miatt nem lehet megszámlálni.” 14Ott töltötte az éjszakát. Azután vagyonából ajándékot készített testvére, Ézsau részére: 15kétszáz kecskét, húsz bakot, kétszáz bárányt és húsz kost, 16harminc szoptató tevét csikójával, negyven fiatal tehenet, tíz bikát, húsz szamárkancát és tíz szamárcsikót. 17Ezeket nyájanként külön-külön átadta szolgáinak, s azt mondta a szolgáknak: „Vonuljatok előttem és hagyjatok térközt az egyes nyájak között.” 18Az elsőnek megparancsolta: „Ha bátyám, Ézsau találkozik veled és megkérdezi: Kié vagy, hová mégy és kiéi előtted az állatok, 19akkor így felelj: Szolgádé, Jákobé. Ez az ajándék, amit uramnak, Ézsaunak küldött, ő maga utánunk jön.” 20Ugyanezt a parancsot adta a másodiknak, a harmadiknak, a negyediknek, aki a nyájak mögött ment: 21„Ti is így beszéljetek Ézsauhoz, ha találkoztok vele. Ezt mondjátok neki: Jákob, a te szolgád rögtön utánunk jön.” Így gondolkodott ugyanis: Az előttem járót ajándékkal jóindulatra hangolom, és csak azután jelenek meg előtte. Talán így barátságosan fogad. 22Az ajándék tehát megelőzte, maga meg a táborban töltötte az éjszakát.

Küzdelem Istennel.

23De még azon az éjszakán fölkelt, vette két feleségét, két szolgálóját, tizenegy fiát, és átkelt a Jabbok gázlóján. 24Fogta és átvezette őket a folyón, s áthozta minden vagyonát. 25Jákob egyedül maradt odaát. Akkor valaki hajnalig küzdött vele. 26Mikor látta, hogy nem tudja legyőzni, megérintette csípőjét úgy, hogy Jákob csípője kificamodott, miközben vele küzdött. 27Közben így szólt: „Engedj el, mert közeledik a virradat!” De ő így felelt: „Nem engedlek el, amíg meg nem áldasz.” 28Az megkérdezte: „Hogy hívnak?” „Jákobnak” – felelte. 29Az folytatta: „Ezentúl ne Jákobnak hívjanak, hanem Izraelnek, mivel Istennel szemben erősnek bizonyultál és emberek fölött fogsz győzni.” 30Jákob erre megkérdezte és ezt mondta: „Nyilvánítsd ki előttem nevedet!” Az így válaszolt: „Miért kérdezed a nevemet?” –, s megáldotta. 31Jákob elnevezte a helyet Penuelnek, mert – úgymond – „színről színre láttam Istent, és életben maradtam.” 32A nap fölkelt előtte, amikor Penuelt elhagyta. De sántított csípője miatt. 33Ezért az izraeliták mind a mai napig nem eszik meg a csípőizom inát, amely a csípőmedence fölött van, mivel ő az izom inánál ért Jákob csípőjéhez.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF