Keresés a Bibliában

A Nap.

43 1Az ég büszkesége a fényes boltozat, az Úr dicsősége ragyog fenn az égen. 2A Nap, ha felragyog, ezt hirdeti: „Mily csodálatosak a Magasságbeli művei!” 3Déli magasáról perzseli a földet, ki tudja ilyenkor hevét elviselni? 4A fűtött kemence égeti az embert, de háromszor jobban a Nap a hegyeket. Izzó sugarakat lövell ki magából, tüze elkápráztatja a szemet. 5Nagy az Úr, aki teremtette, szava irányítja gyors száguldását.

A Hold

6És a Hold minden időben pontosan jelzi a hónapokat, s megszabja az időt. 7A Hold jelöli meg az ünnepek napját, ez az a csillagzat, amely fogyni kezd, ha megtelt. 8Őtőle kapja a hónap is a nevét, csodásan növekszik fordulója után. Ő a tanítója az égi seregnek, amely ott világít az ég boltozatján.

A csillagok

9Az ég szépsége a csillagok pompája, fényük díszíti az Úr magasságait. 10A Szent szavára szilárdan áll a rend, s ők nem halványulnak el őrhelyeiken.

A szivárvány

11Nézz a szivárványra, s dicsérd alkotóját, káprázatosan szép a pompájában. 12Átfogja fényével az égboltozatot, a Magasságbeli keze feszítette ki.

A természet csodái

13Amikor elrendeli, akkor hull a hó, és parancsa szerint csapkod a villám. 14Ilyen úton-módon kinyílnak csűrjei, és mint a madarak, kiszállnak felhői. 15A felhőt nagysága jeléül sűríti, összetördeli a jégeső szemeit. 15Mikor megpillantják, reszketnek a hegyek. 17Dörgő hangjától jajveszékel a föld. 17Akarata szerint száguld a déli szél, 17s így az északi szél, meg a forgószél is. 18Mint a madarakat röpködteti a hópelyheket, olyan az esésük, mint a sáskajárás. Hófehér szépsége vakítja a szemet, a hullása pedig gyönyörködteti a szívet. 19Mint a sót, hinti a zúzmarát a földre, amely mikor megfagy, hegyes, mint a tüske. 20Parancsára fúj a hideg északi szél, és a víz felszínén képződik a jég. Minden állóvizet takaróval von be, és felöltözteti, mintegy páncélt ad rá. 21Megingatja a hegyeket, kiégeti a pusztát, s perzseli a füvet, mintha láng volna. 22Megkönnyebbülést hoz mindennek a felhő, s a harmat életet ad az aszály után. 23Rendeletére elapadtak a vizek, akkor ültette el a szigeteket. 24Akik járják a tengert, mondják, mily veszélyes, ha a fülünk hallja, mi csak ámuldozunk. 25A legelképesztőbb dolgok teremnek ott, sokféle élőlény, a tenger szörnyei. 26De hála Istennek, minden jól végződik, a szavára minden jól elrendeződik. 27Sokat mondhatnánk, s még nem jutnánk végére, de egy szó a vége, az, hogy ő a minden. 28Honnan vegyünk erőt, hogy őt magasztaljuk? Hiszen nagyobb ő, mint minden művei. 29Félelmetes az Úr és rettentően nagy, hatalmas tettei csodálatra méltók. 30Magasztaljátok őt dicsőítő énekkel, ahogy csak tudjátok, mert még annál is nagyobb. Ha hozzákezdetek, merítsetek erőt, és ne lankadjatok, mert nem értek soha a végére. 31Ki az, aki látta és le tudná írni, s ki tudná dicsérni, ahogy hozzá illik? 32Amit nem ismerek, az sokkal több ennél, csak nagyon keveset láttam műveiből. 33De valamennyit az Úr hozta létre, s a jó embereknek bölcsességet adott.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet