Keresés a Bibliában

A bölcsesség második megszemélyesítése

8 1Hát a bölcsesség nem kiált, és az okosság nem hallatja szavát? 2Fönt a magaslaton az út fölött, ott áll, ahol az utak keresztezik egymást. 3A város kapuinál, a kapuk nyílásánál hangosan kiáltja: 4„Férfiak, hozzátok intézem szózatom, emberek, nektek szól a szavam! 5Ó, ti együgyűek, legyetek okosak végre, és ti balgatagok, térjetek már észre! 6Figyeljetek ide! Amit hirdetek, az helyes, őszinte szóra nyílnak ajkaim. 7Mert az én számat az igazság mozgatja, ajkaim borzadnak minden álnokságtól. 8Számnak minden szava színtiszta igazság, nincsen benne semmi kitekert vagy hamis. 9Az értelmes embernek mind megfelel, aki szert tett a tudásra, az helyesli őket. 10Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kívánatosabb az aranynál, 11Mert a bölcsesség jobb a korallnál, nem érhet föl vele semmilyen drágaság.”

A királyi bölcsesség

12„Nekem, a bölcsességnek birtokomban van az eszesség, én találtam fel az éleslátás tudományát. 12Az én tulajdonom a jó tanács és a siker, enyém az okosság és enyém a lelkierő. 13[Az Úr félelme a rossznak utálata.] A gőg és a fennhéjázás, a gonosz élet és a száj hamissága gyűlöletes nekem. 13Akik szeretnek, azokat szeretem, s aki keres, az rám is talál. 14 15Általam kormányoznak a királyok, és tesznek igazságot a tisztségviselők. 16Általam uralkodnak a fejedelmek, és ítélkeznek a főemberek az egész föld fölött. 17 18Nálam van a gazdagság, s nálam a dicsőség, a tekintélyes vagyon és az igazságosság. 19Gyümölcseim jobbak, mint az arany s a színarany, hasznom többet ér, mint a válogatott ezüst. 20Az igazságosság útjain járok, annak ösvényén, ami jogos. 21Azoknak, akik szeretnek, vagyont adok és megtöltöm csűrjeiket.”

A teremtő bölcsesség

22„Alkotó munkája elején teremtett az Úr, ősidőktől fogva, mint legelső művét. 23Az idők előtt alkotott, a kezdet kezdetén, a föld születése előtt. 24Amikor létrehozott, még ősvizek sem voltak, és a forrásokból még nem tört elő víz. 25Mielőtt a hegyek keletkeztek volna, korábban hívott létre, mint a halmokat, 26amikor a földet és a mezőket még nem alkotta meg, és a föld első rögét sem. 27Ott voltam, amikor az eget teremtette, s az ősvíz színére a kört megvonta, 28amikor a felhőket fölerősítette, s az ősforrások erejét megszabta; 29amikor kijelölte a tenger határát – és a vizek nem csaptak ki –, amikor megrajzolta a föld szilárd részét. 30Ott voltam mellette mint a kedvence, napról napra csak bennem gyönyörködött, mindig ott játszottam a színe előtt. 31Ott játszottam az egész földkerekségen, s örömmel voltam az emberek fiai között.”

Utolsó hívás

32„Nos hát, fiaim, hallgassatok rám! Jól járnak, akik megtartják útjaimat. 33Halljátok meg intő szavamat: legyetek bölcsek, s ne tagadjátok meg tőle a figyelmet! 34Boldog ember, aki hallgat rám, aki napról napra őrködik ajtómnál, s őrzi kapuim félfáit. 35Aki megtalál, az életet talál, és elnyeri az Úrnak tetszését. 36De aki vét ellenem, saját lelkének árt, akik elvetnek, a halált kedvelik.”

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet