Keresés a Bibliában

Keresztelő János halála.

14 1Akkoriban Heródes negyedes fejedelem hallotta Jézus hírét. 2„Ez Keresztelő János – mondta szolgáinak –, feltámadt, innen van benne a csodatévő erő.” 3Heródes ugyanis elfogatta Jánost, bilincsbe verette, és börtönbe vetette fivére, Fülöp felesége, Heródiás miatt. 4János ugyanis figyelmeztette: „Nem lehet a tiéd!” 5Meg is akarta ölni, de félt a néptől, mert prófétának tartották. 6Heródes születése napján történt, hogy Heródiás lánya táncolt a vendégeknek. 7Annyira megtetszett Heródesnek, hogy esküvel ígérte, bármit kér is, megadja neki. 8Az – minthogy anyja előre kitanította – így szólt: „Add nekem egy tálon Keresztelő János fejét!” 9A király elszomorodott, de az esküre és a vendégekre való tekintettel megparancsolta, hogy adják neki oda. 10Lefejeztette hát Jánost a börtönben. 11Fejét elhozták egy tálon, odaadták a lánynak, az meg elvitte az anyjának. 12Akkor eljöttek tanítványai, elvitték és eltemették a holttestet, aztán elmentek, és hírül adták Jézusnak.

Az első kenyérszaporítás.

13A hír hallatára Jézus elhajózott onnan egy elhagyatott helyre, hogy egyedül legyen. De a nép tudomást szerzett róla, és gyalogszerrel utánament a városokból. 14Amikor kiszállt, már nagy tömeget talált ott. Megesett rajtuk a szíve, s meggyógyította betegeiket. 15Amikor beesteledett, odamentek hozzá tanítványai, és figyelmeztették: „Elhagyatott itt ez a hely, s már az idő is későre jár. Bocsásd el a népet, hadd széledjenek szét a falvakba, hogy élelmet vegyenek maguknak!” 16Jézus azonban így válaszolt: „Nem kell elmenniük, ti adjatok nekik enni!” 17„Csak öt kenyerünk van és két halunk” – felelték. 18„Hozzátok ide!” – mondta, 19s meghagyta, hogy a nép telepedjék le a fűre, majd fogta az öt kenyeret meg a két halat, föltekintett az égre, és megáldotta őket. Ezután megtörte a kenyereket, odaadta tanítványainak, a tanítványai pedig a népnek. 20Mindnyájan ettek s jól is laktak. A maradékból tizenkét kosarat teleszedtek. 21Az asszonyokat és a gyerekeket nem számítva mintegy ötezer férfi evett.

Jézus a vízen jár.

22Ezután nyomban szólt a tanítványoknak, szálljanak bárkába, és evezzenek át a túlsó partra, addig ő hazaküldi a népet. 23Miután hazaküldte, fölment a hegyre, hogy egyedül imádkozzék. Közben besötétedett, s ő ott volt egymagában. 24A bárka már jó pár stádiumnyira járt a parttól, hányták-vetették a hullámok, mert ellenszél fújt. 25Éjszaka, a negyedik őrváltás idején a víz tükrén elindult feléjük. 26Amikor a tanítványok észrevették, hogy a vízen jár, megrémültek. „Kísértet!” – mondták, s félelmükben kiabáltak: 27Jézus azonban megszólította őket: „Bátorság! Én vagyok, ne féljetek!” 28Erre Péter így szólt: „Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy odamenjek hozzád a vízen!” 29„Gyere!” – felelte. Péter kilépett a bárkából és elindult Jézus felé a vízen. 30Az erős szél láttára azonban megijedt, és amikor merülni kezdett, felkiáltott: „Uram, ments meg!” 31Jézus kinyújtotta a kezét és megfogta. „Te kishitű – vonta kérdőre –, miért kételkedtél?” 32Amikor beszállt a bárkába, a szél nyomban elült. 33Akik a bárkában voltak, leborultak előtte, és megvallották: „Valóban Isten Fia vagy!”

Gyógyítások Genezáret földjén.

34Átkeltek a tavon és Genezáretnél értek partot. 35Az odavalók felismerték, s az egész környéken hírét vitték. Odahordták hát mind a betegeket

,

36és arra kérték, hogy legalább ruhája szegélyét érinthessék. Aki érintette, meggyógyult.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF