Jaj nektek, farizeusok!

³⁷Alighogy befejezte a beszédét, egy farizeus meghívta lakomára magához. El is ment, és asztalhoz ült. ³⁸Amikor a farizeus látta, hogy mielőtt evett, nem mosta meg a kezét, megütközött. ³⁹Az Úr azonban így szólt hozzá: „Ti farizeusok, a pohár és a tál külsejét tisztogatjátok, de belül tele vagytok kapzsisággal és gonoszsággal. ⁴⁰Balgák! Nem az alkotta a külsőt is, aki a belsőt alkotta? ⁴¹Adjátok oda inkább, ami benne van, a rászorulóknak, és akkor tiszták lesztek egészen. ⁴²De jaj nektek, farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, rutából és az összes kerti veteményből, de semmibe veszitek az igazságot és az Isten szeretetét. Ezt meg kell tenni, azt nem szabad elhagyni. ⁴³Jaj nektek, farizeusok! Szeretitek a főhelyeket a zsinagógában és a köszöntéseket a piacon. ⁴⁴Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint a rég beomlott sírok: az emberek fölöttük járnak s nem is sejtik.”

KNB SZIT STL BD RUF KG