Messiási jövendölések. Az eljövendő király.

23 ¹Jaj a pásztoroknak, akik elvesztik és szétszélesztik legelőm juhait – mondja az Úr. ²Ezért ezt mondja az Úr, Izrael Istene a pásztoroknak, akik népemet vezetik: Szétszélesztettétek nyájamat, szétkergettétek, s nem törődtetek vele. Nos, nekem majd lesz gondom rátok, mégpedig gonosz tetteitek szerint – mondja az Úr. ³De nyájam maradékát magam gyűjtöm össze azokból az országokból, ahová elűztem őket; visszahozom őket legelőikre, ott gyarapodni fognak és megsokasodnak. ⁴Pásztorokat rendelek föléjük, hogy gondjukat viseljék és legeltessék őket; nem félnek és nem remegnek többé, és egy sem vész el közülük – mondja az Úr. ⁵Igen, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor igaz sarjat támasztok Dávidnak. Királyként uralkodik majd, bölcsen kormányoz, s gondja lesz a jogra és az igazságra az országban. ⁶Az ő napjaiban megszabadul Júda, és biztonságban él Izrael. Ez lesz a neve, amelyen szólítják: „Az Úr, a mi igazságunk.” ⁷Jönnek napok – mondja az Úr –, amikor nem azt mondják többé: „Amint igaz, hogy él az Úr, aki kihozta Izrael fiait Egyiptom földjéről”, ⁸hanem: „Amint igaz, hogy él az Úr, aki visszavezette és hazahozta Izrael házának ivadékát észak földjéről és azokból az országokból, ahová szétszórta őket.” És a saját földjükön laknak majd.

Fenyegető beszéd az álpróféták ellen

⁹A prófétákról: A szívem megszakad bensőmben, minden csontom remeg. Olyan vagyok, mint a részeg, mint a bortól mámoros ember, az Úr miatt és szent szavai miatt: ¹⁰„Tele van az ország házasságtörőkkel. [Igen, az ilyenek miatt borult gyászba az ország és száradtak ki a puszta legelői.] Gonoszságot művelni, arra gyorsak; és minden erejük a hamisságuk. ¹¹Igen, a próféta és a pap is istentelenné vált; még házamban is találkoztam gonoszságukkal – mondja az Úr. ¹²Ezért síkos talajjá lesz az útjuk, elcsúsznak rajta a sötétben és elesnek. Mert rájuk hozom a veszedelmet, a büntetés esztendejét – mondja az Úr.” ¹³Szamária prófétáiban istentelenséget láttam: Baál nevében prófétáltak, és félrevezették népemet, Izraelt. ¹⁴Jeruzsálem prófétáiban utálatosságot láttam: házasságtörést, hazug életmódot. Még bátorítják is a gonoszokat, nehogy megtérjenek gonoszságaikból. Szodomához lettek hasonlóvá valamennyien, a lakói meg Gomorrához. ¹⁵Ezért ezt mondja a Seregek Ura a prófétákról: Nézzétek, férgeket adok nekik eledelül, és mérgezett vizet italul. Mert Jeruzsálem prófétáitól árad szét minden istentelenség az országban. ¹⁶Ezt mondja a Seregek Ura: Ne hallgassatok arra, amit ezek a próféták mondanak nektek, mert félrevezetnek benneteket. A maguk kitalálta látomást hirdetik, nem az Úr ajkáról valót. ¹⁷Akik elvetik az Úr szavát, azoknak ezt mondják: „Békétek lesz.” És azoknak, akik szívük gonoszsága szerint járnak: „Semmi baj nem érhet titeket.” ¹⁸[De ki vett részt az Úr tanácsában? Ki látta őt és ki hallotta szavát? Ki figyelt oda szavára, hogy hírül adhatná?] ¹⁹Igen, kitör az Úr haragjának vihara; pusztító szélvihar zúdul a gonoszok fejére. ²⁰Az Úr haragja nem fordul vissza, míg meg nem valósítja, s be nem teljesíti szívének szándékát. Majd az idők végén értitek ezt meg világosan. ²¹Nem küldtem ezeket a prófétákat, mégis futnak. Nem is szóltam hozzájuk, mégis prófétálnak. ²²Ha részt vettek volna tanácsomban, tudtára adták volna népemnek szavaimat, és visszatérítették volna őket gonosz útjaikról, gonosz tetteiktől. ²³Tán csak a közelből vagyok Isten – mondja az Úr –, s nem vagyok a távolból is Isten? ²⁴Elrejtőzhet-e valaki úgy a rejtekhelyen, hogy ne lássam meg? – mondja az Úr. Vajon nem én töltöm-e be az eget és a földet? – mondja az Úr. ²⁵Hallottam, miket mondanak a próféták, akik hazugságokat jövendölnek a nevemben. „Álmot láttam – mondják –, álmot láttam.” ²⁶Meddig gondolkodnak így ezek a hazug próféták, akik csak a maguk kitalálta csalárdságot jövendölik? ²⁷Azt remélik, hogy álmaik miatt, amelyeket egymásnak elmesélnek, népem megfeledkezik nevemről, úgy, amint atyáik elfeledkeztek a nevemről Baál miatt? ²⁸Az a próféta, aki álmot lát, csak mondja el a saját álmát. De aki tőlem veszi a szót, hát hirdesse hűségesen! Mi köze van a pelyvának a búzához? – mondja az Úr. ²⁹Nem olyan-e szavam, mint a tűz? – mondja az Úr –, és mint a sziklát szétzúzó pöröly? ³⁰Azért én a próféták ellen fordulok – mondja az Úr –, akik ellopják egymástól szavaimat. ³¹Igen, a próféták ellen fordulok – mondja az Úr –, akik úgy akarnak jövendölni, hogy csak a nyelvüket mozgatják. ³²A próféták ellen fordulok, akik hazug álmaik szerint prófétálnak – mondja az Úr –, mert elbeszélik őket, s így félrevezetik népemet hazugságaikkal, csalárdságukkal. Bizony, nem küldtem őket, sem parancsot nem adtam nekik. Nem is használnak semmit ennek a népnek – mondja az Úr. ³³Ha pedig azt kérdi tőled ez a nép, vagy egy próféta, vagy egy pap: „Mi az Úr terhe?” – ezt válaszold neki: „Ti magatok vagytok az Úr terhe; de elvetlek benneteket magamtól. Az Úr mondja ezt.” ³⁴A prófétát, papot vagy bárki mást, aki azt mondja, hogy „az Úr terhe”, megbüntetem háza népével együtt. ³⁵Inkább így kell beszélnetek egymással, szomszéd a szomszédjával, testvér a testvérével: „Mit válaszolt az Úr?” és: „Mit mondott az Úr?” ³⁶De ne említsétek többé „az Úr terhe” kifejezést, mert mindenkinek terhes lesz a szava, ha kiforgatjátok az élő Istennek, a Seregek Urának, a mi Istenünknek a szavait. ³⁷Ezt mondd a prófétának: „Mit felelt neked az Úr?” és: „Mit mondott neked az Úr?” ³⁸Ha azonban az Úr terhét emlegetitek, akkor ezt mondja majd az Úr: „Mivel ezt a kifejezést használjátok: »az Úr terhe«, bár figyelmeztettelek titeket, hogy ne mondjátok többé, hogy »az Úr terhe«, ³⁹azért felkaplak és elviszlek benneteket színem elől; elhagylak titeket és a várost is, amelyet nektek és atyáitoknak adtam. ⁴⁰Örökös szégyent hozok rátok és véget nem érő gyalázatot, amelyet a feledés nem borít el soha.”

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet