Keresés a Bibliában

Menekülés az igazságos Istenhez

16 1Jób ekkor válaszolt és így szólt: 2Hallottam már elég efféle beszédet. Vigasztalók vagytok ti itt egytől egyig! 3Hiú beszédetek soha nem ér véget? Vajon mi ingerelt, hogy szembeszállj velem? 4Beszélni úgy, mint ti, tudnék magam is. Ha ti volnátok az én helyzetemben, el tudnálak titeket árasztani szóval, s tudnám a fejemet ingatni miattatok. 5Szavammal biztatnálak benneteket, aztán megszűnném mozgatni ajkamat. 6Hisz ha beszélek is, nem szűnik fájdalmam, így, ha elhallgatok, mit veszítek akkor? 7A gonoszság immár egész kimerített, hisz egész sereg volt, ami nekem esett. 8Terhelő tanúként lép most föl ellenem, minden válaszában gyaláz szemtől szemben. 9Haragja marcangol, s harcban áll ellenem, vicsorgatja fogát, rám, az ellenségre, szemét összehúzva szúrósan tekint rám. 10És ellenem újra kitátják szájukat, majd megszégyenítve verik az arcomat, mindnyájan szövetkeztek ellenem. 11Isten kiszolgáltat a gonosztevőknek, a bűnösök kezébe hagy esnem. 12Boldogan éltem, s akkor darabokra tört, megfogta nyakamat és összezúzott, aztán céltáblának tett ki maga elé. 13Csak úgy sisteregnek nyilai köröttem, és irgalmatlanul átfúrja a vesém, az epémet meg kiontja a földre. 14Réseket üt rajtam egyre-másra, mint valami harcos, úgy támad rám. 15Gyász jeléül ruhát varrtam a bőrömre, a szarvamat meg befúrtam a porba. 16A sírástól vörös lett az arcom, halálnak árnyéka ül a pillámon, 17jóllehet gonoszság nem tapad kezemhez, és egészen tiszta az imádságom. 18Föld, ne född be a véremet! Kiáltásom ne találjon nyugtot! 19Nézzétek, még most is ott az égben a tanúm, eskümnek kezese él még a magasban. 20A kiáltásom szól mellettem Isten előtt, míg színe előtt hullnak a könnyeim. 21Igazoljon embert Isten ellenében, szóljon a férfi mellett barátjával szemben! 22Mert hiszen kevés a jövő évek száma, s elmegyek az úton, hol nincs visszatérés.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF