A Galatáknak írt levél

Címzés és személyes kapcsolat.

1 ¹Pál, aki nem emberektől, nem is ember által, hanem Jézus Krisztus, és az őt a halálából föltámasztó Atyaisten által apostol, ²és minden itteni testvér Galácia egyházainak: ³Kegyelem és békesség nektek Atyánktól, az Istentől és Urunktól, Jézus Krisztustól, ⁴aki odaadta magát bűneinkért, hogy kiragadjon minket ebből a jelen gonosz világból, Istenünk és Atyánk rendelése szerint. ⁵Övé legyen a dicsőség örökkön-örökké! Ámen. ⁶Csodálkozom, hogy attól, aki meghívott titeket Krisztus kegyelmére, ilyen hamar átpártoltatok egy más evangéliumhoz, ⁷jóllehet nincs más; legföljebb néhány ember akad, aki megzavar titeket, és igyekszik elferdíteni Krisztus evangéliumát. ⁸De ha akár mi, akár egy mennyei angyal más evangéliumot hirdetne nektek, mint amit mi hirdettünk: átkozott legyen! ⁹Amint már kijelentettük, most újra megismételjük: Ha valaki más evangéliumot hirdetne nektek, mint amit tőlünk hallottatok: átkozott legyen! ¹⁰Az emberek kedvét keresem ezzel vagy az Istenét? Talán embereknek akarok tetszeni? Ha még emberek tetszését keresném, nem volnék Krisztus szolgája.

I. AZ APOSTOL SZEMÉLYE KÖRÜLI VITÁK

Apostoli meghívása.

¹¹Biztosítalak benneteket, testvérek, hogy az általam hirdetett evangélium nem embertől való. ¹²Hiszen nem embertől kaptam vagy tanultam, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatásából. ¹³Hallhattátok már, hogy azelőtt, még mint zsidó, milyen magatartást tanúsítottam: könyörtelenül üldöztem az Isten egyházát és a romlására törtem. ¹⁴A zsidó vallásosságban számos fajtámbeli kortársamat felülmúltam, mert fölöttébb buzgó követője voltam atyáim hagyományainak. ¹⁵De amikor úgy tetszett annak, aki már születésemtől fogva kiválasztott és kegyelmével meghívott, ¹⁶hogy kinyilatkoztassa bennem Fiát, hogy hirdessem a pogányoknak; nem hallgattam a testre és a vérre, ¹⁷és Jeruzsálembe sem mentem föl apostolelődeimhez, hanem elmentem Arábiába, majd ismét visszatértem Damaszkuszba. ¹⁸Három év múltán azután fölmentem Jeruzsálembe, hogy megismerkedjem Péterrel, s nála maradtam tizenöt napig. ¹⁹Más apostolt nem is láttam, csak Jakabot, az Úr testvérét. ²⁰Amit itt írok, Isten előtt mondom, nem hazugság. ²¹Azután elmentem Szíria és Kilikia tartományba. ²²Júdea Krisztusban hívő egyházai tehát személyesen nem ismertek meg. ²³Csak hallomásból tudták rólam: Aki valamikor üldözött bennünket, most hirdeti a hitet, amelynek azelőtt a romlására tört. ²⁴És magasztalták értem az Istent!

KNB SZIT STL BD RUF KG

Következő fejezet