Példabeszéd Izrael történetéről.

16 ¹Az Úr szózatot intézett hozzám: ²Emberfia, tárd fel Jeruzsálem előtt iszonyatos vétkeit. ³Így beszélj: Ezt üzeni az Úr, az Isten Jeruzsálemnek: Származásod és születésed szerint Kánaán földjéről való vagy. Apád amorita, anyád hettita volt. ⁴Születésedkor, azon a napon, amikor világra jöttél, nem vágták el köldökzsinórodat, nem mostak meg vízzel és nem tisztítottak meg, sóval sem dörzsöltek be, s nem takartak pólyába. ⁵Senki sem hajolt föléd gyengéden, hogy irántad való szánalomból ezek közül valamit is megtegyen veled. Már születésed napján utáltak és kitettek a nyílt mezőre. ⁶Elmentem melletted és láttam, hogy véredben vergődsz. Ezt mondtam neked, amikor véredben voltál: „Maradj életben ⁷és növekedj, mint a mezők virága!” S fejlődésnek indultál, felnőttél és eljutottál az érettség koráig. Kebled kifejlődött és szőröd kinőtt. De teljesen ruhátlan voltál. ⁸Akkor elmentem melletted és megláttalak. Elérkezett az időd, a szerelem ideje. Rád terítettem köntösömet, s befödtem mezítelenségedet. Megesküdtem és szövetséget kötöttem veled – mondja az Úr, az Isten –, és az enyém lettél. ⁹Megmostalak vízzel, megtisztítottalak a rád tapadt vértől és megkentelek olajjal. ¹⁰Díszes ruhát, finom bőrből készült sarut adtam rád, bisszussal öveztelek és selyembe burkoltalak. ¹¹Elláttalak ékszerekkel: karkötőt tettem a kezedre, láncot a nyakadra. ¹²Az orrodba karikát, a füledbe függőket tettem, a fejedre meg ragyogó koronát. ¹³Arany és ezüst lett az ékességed, bisszusba, selyembe és pompás ruhába öltözködtél. Lisztláng, méz és olaj lett a táplálékod, egyre szebb lettél, és eljutottál a királyságig. ¹⁴Hírnevet szereztél a népek körében szépségeddel, mert tökéletes volt amiatt a pompa miatt, amibe öltöztettelek – mondja az Úr, az Isten. ¹⁵Ám te elbíztad magad szépséged miatt, parázna lettél; paráznaságra adtad magadat minden arra menőnek, hogy az övé légy. ¹⁶Fogtad öltözékedet, színpompás magaslati helyeket csináltál belőlük, és ott paráználkodtál. ¹⁷Vetted tőlem kapott arany és ezüst ékszereidet, emberi alakokat készítettél belőlük, és azokkal paráználkodtál. ¹⁸Fogtad pompás öltözékedet és betakartad őket, s az én olajomat és tömjénemet eléjük helyezted. ¹⁹A kenyeret, amit adtam neked, a lisztlángot, olajat és mézet, amellyel tápláltalak, színük elé helyezted jóillatú áldozatul. Igen, így történt – mondja az Úr, az Isten. ²⁰Vetted fiaidat és lányaidat, akiket nekem szültél, és feláldoztad őket nekik eledelül. Nem volt elég a paráznaságból? ²¹Még a fiaimat is megölted és tűzbe küldted a tiszteletükre. ²²S iszonyatos tetteid és paráznaságaid közepette nem gondoltál ifjúkorod napjaira, arra az időre, amikor teljesen ruhátlan voltál, és a véredben vergődtél. ²³S hogy megtetézd gonoszságodat – jaj, jaj neked –, mondja az Úr, az Isten – ²⁴magaslati helyet építettél magadnak, magaslatot emeltél minden téren. ²⁵Minden utca bejáratánál magaslati helyet csináltál magadnak, hogy ott sárba tipord szépségedet és odaadd testedet minden jöttmentnek, és megsokszoroztad paráznaságaidat. ²⁶Összeadtad magad Egyiptom fiaival, hatalmas testű szomszédaiddal, megsokszoroztad paráznaságaidat, csakhogy haragra ingerelj. ²⁷Nézd, ezért fölemelem ellened kezemet. Szűkebbre szabom részedet, ellenségeid, a filiszteusok leányainak kénye-kedvére adlak, akik pirulnak szégyenletes életmódod miatt. ²⁸Összeálltál Asszíria fiaival anélkül, hogy jóllaktál volna. Paráználkodtál, de nem laktál jól. ²⁹Megsokszoroztad paráznaságaidat a kereskedők országában, Káldeában, és ezekkel sem laktál jól. ³⁰Milyen epekedő volt a szíved – mondja az Úr, az Isten –, amikor ezeket a tetteket elkövetted, akárcsak egy szemtelen ringyó. ³¹Ám amikor magaslati helyet építettél minden út bejáratához, és magaslatot emeltél minden téren, nem úgy viselkedtél, mint egy igazi ringyó, hogy bért követeltél volna. ³²A házasságtörő asszony férje helyett idegeneket fogad. ³³Minden ringyónak ajándékot adnak, te azonban magad adtál ajándékot minden szeretődnek, te pénzelted őket, hogy mindenfelől jöjjenek hozzád és paráználkodjanak veled. ³⁴Amikor parázna voltál, fordítva jártál el, mint más asszonyok: senki sem futott utánad, hanem te fizettél és senki sem fizetett neked, ennyire romlott voltál. ³⁵Ezért te céda nő, halld az Úr szavát! ³⁶Ezt mondja az Úr, az Isten. Mivel szeretőiddel és szégyenletes bálványaiddal folytatott paráználkodásaid során mutogattad szégyenedet, s fölfedted mezítelenségedet, és gyermekeid vére miatt, akiket nekik adtál, ³⁷nézd, ezek miatt összegyűjtöm minden szeretődet, akikkel paráználkodtál, azokat is, akiket szerettél, azokat is, akiket gyűlöltél, mind összegyűjtöm őket ellened mindenfelől, fölfedem előttük mezítelenségedet, hadd lássák minden gyalázatodat. ³⁸Ítéletet tartok fölötted, mint ahogy a házasságtörő asszonyok és a gyilkosok fölött ítélkeznek, s a harag és a féltékenység zsákmánya leszel. ³⁹A kezükbe adlak, s ők majd lerombolják magaslataidat, elpusztítják magaslati helyeidet, megfosztanak ruhádtól, elveszik ékszereidet, s otthagynak teljesen ruhátlanul. ⁴⁰Fellázítják ellened a tömeget, megköveznek, kardot döfnek beléd, ⁴¹házaidat lángba borítják, s az asszonyok sokaságának szeme láttára végrehajtják rajtad az ítéletet. Véget vetek kicsapongásaidnak, és nem adsz többé érte bért. ⁴²Kitöltöm rajtad bosszúmat, megszűnik féltékenységem, megnyugszom és lecsillapul haragom. ⁴³Mivel nem gondoltál ifjúságod napjaira, és haragra ingereltél ezekkel, nézd, most saját fejedre hullanak vissza tetteid – mondja az Úr, az Isten. Hát nem követtél el gyalázatot iszonyatos tetteiddel? ⁴⁴Azok, akik közmondás tárgyává tesznek, mind ezt mondják majd rólad: „Amilyen az anyja, olyan a lánya.” ⁴⁵Valóban, a lánya vagy anyádnak, aki megutálta férjét és gyermekeit; valóban nővére vagy nővéreidnek, akik megutálták férjüket és gyermekeiket. Anyád hettita, apád amorita volt. ⁴⁶Szamária a nővéred – tőled északra lakik a leányaival. Szodoma a húgod – tőled délre lakik a leányaival. ⁴⁷Nemcsak hogy utánoztad az útjaikat, és elkövetted gyalázatos tetteiket, hanem még romlottabb voltál, mint ők, egész életmódodban. ⁴⁸Amint igaz, hogy élek – mondja az Úr, az Isten –, Szodoma, a húgod és leányai nem műveltek olyat, amilyet te műveltél és a leányaid. ⁴⁹Nézd, húgodnak, Szodomának és leányainak a gőg és a telhetetlenség, az önteltség és az elbizakodottság volt a bűnük. Biztonságban éltek és nem gyámolították a szegényt és a nyomorultat, ⁵⁰felfuvalkodtak és iszonyatos dolgot követtek el színem előtt. Ezért szétszórtam őket, amint magad is láttad. ⁵¹Szamária a te bűneidnek a felét sem követte el. Te sokkal több szégyenletes dolgot műveltél, mint ő. Amikor elkövetted ezeket a gyalázatos dolgokat, igazoltad nővéreidet. ⁵²Hordozd hát gyalázatodat, amiért iszonyatos tetteid miatt nővéreid igazabbnak bizonyultak; gyűlöletesebb bűnöket követtél el, mint ők, így ők igazabbnak bizonyultak nálad. Szégyelld azért magadat és viseld gyalázatodat, amiért miattad nővéreid igazabbnak bizonyultak. ⁵³Sorsukat jóra fordítom: Szodomának és leányainak a sorsát, Szamáriának és leányainak a sorsát és köztük a te sorsodat is megváltoztatom, ⁵⁴hogy viseld gyalázatodat és szégyelld magadat azokért, amiket végbevittél, és ezáltal vigasztalást szerezz nekik. ⁵⁵Szodoma húgod és leányai visszakerülnek a régi helyzetükbe, Szamária és leányai visszakerülnek a régi helyzetükbe, de te és leányaid is visszakerültök a régi helyzetetekbe. ⁵⁶Nemde kigúnyoltad Szodoma húgodat kevélységed napján, ⁵⁷mielőtt nyilvánvalóvá lett szégyened? Ahogy ő, most te vagy a gúny tárgya Edom leányai és minden körülötted élő előtt, a filiszteusok leányai előtt, akik megvetnek. ⁵⁸Viselned kell szégyenedet és gyalázatodat – mondja az Úr. ⁵⁹Mert ezt mondja az Úr, az Isten: Úgy bánok veled, ahogyan te viselkedtél: semmibe vetted az esküt, és megszegted a szövetséget. ⁶⁰Én azonban megemlékezem a szövetségről, amelyet ifjúságod napjaiban kötöttem veled, és örök szövetségre lépek veled. ⁶¹Te meg visszaemlékszel útjaidra, és szégyenkezel, amikor majd veszem nővéreidet és húgaidat és leányaidul neked adom őket, de nem a veled való szövetségem jegyében. ⁶²Megújítom veled a szövetséget, és megtudod, hogy én vagyok az Úr, ⁶³azért, hogy emlékezzél és szégyenkezzél, szégyenedben ne tudd kinyitni a szád, amikor majd megbocsátok mindent, amit tettél – mondja az Úr, az Isten.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet