Keresés a Bibliában

B) Hadjárat az ammoniták ellen; Salamon születése.

10 1Ezután történt, hogy az ammoniták királya meghalt, és fia, Hanun lépett helyette a trónra. 2Dávid ezt mondta magában: „Barátsággal leszek Nachas fia, Hanun iránt, amint az apja is barátsággal volt irántam.” Ezért Dávid elküldött, és apja miatt szolgái révén részvétét nyilvánította. Amikor Dávid szolgái az ammoniták országába értek, 3az ammoniták vezérei így szóltak urukhoz, Hanunhoz: „Gondolod, hogy Dávid apádat akarja megtisztelni, amikor elküldte embereit részvétet nyilvánítani? Vajon nem azért küldte inkább Dávid a szolgáit, hogy kikémleljék a várost, szemügyre vegyék benne az őrséget, s aztán lerombolják?” 4Erre Hanun elfogatta Dávid szolgáit, az egyik oldalon leborotváltatta a szakállukat és levágatta róluk félig, vagyis egészen az ülepükig a ruhájukat, aztán elküldte őket. 5Amikor Dávidnak hírül vitték a dolgot, eléjük küldött, mert nagy gyalázat érte ezeket a férfiakat, s azt üzente nekik a király: „Maradjatok Jerikóban, míg ki nem nő újra a szakállatok, s csak aztán térjetek vissza!”

Az első hadjárat az ammoniták ellen.

6Amikor az ammoniták észrevették, hogy gyűlöletessé tették magukat Dávid előtt, az ammoniták elküldtek és megszerezték zsoldosnak a bet-rechobi arámokat, valamint a Cobába való arámokat, húszezer gyalogost, továbbá Maacha királyát, ezer embert és Tob fejedelmét, tizenkétezer embert. 7Mihelyt Dávid tudomást szerzett róla, elküldte Joábot minden harcosával és bajnokával. 8Erre az ammoniták kivonultak, és a város kapui előtt csatasorba álltak. A Cobába és Rechobba való arámok Tobtól és Maachától külön, a nyílt mezőn sorakoztak fel. 9Amikor Joáb látta, hogy elölről is, hátulról is csatasorba állnak vele szemben, kiválogatta Izrael legjavát, és felsorakoztatta őket az arámokkal szemben, 10a csapatai maradékát pedig testvére, Abisáj kezére bízta, hogy állítsa őket csatasorba az ammoniták ellen. 11Azt mondta: „Ha az arámok erősebbek nálam, te jössz majd segítségemre, ha azonban az ammoniták erősebbek, mint te, én sietek a segítségedre. 12Csak bátorság! Bizonyuljunk erősnek népünkért és Istenünk városaiért. Aztán tegye az Úr, ami tetszik neki!” 13S amikor Joáb előrenyomult harcosaival, hogy megküzdjön az arámokkal, azok megfutamodtak előle. 14Mihelyt az ammoniták észrevették, hogy az arámok menekülnek, ők is megfutamodtak Abisáj elől, s visszahúzódtak a városba. Akkor Joáb visszafordult az ammoniták elleni csatából és hazatért Jeruzsálembe.

Az arámok legyőzése.

15Amikor az arámok látták, hogy Izrael fiai megverték őket, újra összevonták csapataikat. 16Hadad-Ezer pedig hírvivőket küldött, és a folyón túl is mozgósította az arámokat. Ezek Helamba mentek, és Hadad-Ezer seregének a vezére, Sobach volt a parancsnokuk. 17Amikor ezt Dávidnak hírül vitték, egész Izraelt hadba szólította, átkelt a Jordánon, és kivonult Helam ellen. Az arámok felsorakoztak Dáviddal szemben, és megütköztek vele. 18De az arámok kénytelenek voltak Izrael fiai előtt meghátrálni. Dávid hétszáz harci szekeret és negyvenezer embert megsemmisített az arámok közül. A parancsnokuk, Sobach is megsebesült, úgyhogy meg is halt ott helyben. 19A királyok, Hadad-Ezer szövetségesei mind látták, hogy vereséget szenvedtek Izrael fiaitól, azért békét kötöttek Izrael fiaival és alattvalók lettek. Az arámok ezután óvakodtak tőle, hogy az ammonitáknak segítséget nyújtsanak.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF