⁴⁵Tizenkét órától kezdve három óráig sötétség lett az egész földön. ⁴⁶Három óra tájban Jézus hangosan felkiáltott: „Éli, Éli, lamma szabaktani? azaz: Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” ⁴⁷Néhányan az ott állók közül, akik hallották, így szóltak: „Ez Illést hívja.” ⁴⁸Egy közülük azonnal elfutott, silány borral itatott át egy szivacsot, nádszálra tűzte, és inni adott neki. ⁴⁹A többiek pedig ezt mondták: „Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy megmentse?!” ⁵⁰Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.
⁵¹Íme, a szentély kárpitja kettéhasadt felülről az aljáig. A föld megrendült, és a sziklák meghasadtak.
⁵²A sírok megnyíltak, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste. ⁵³Kijöttek a sírokból, és feltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelentek.
⁵⁴Amikor a százados és akik vele őrizték Jézust, látták a földrengést és a történteket, nagyon megrémültek, és így szóltak: „Bizony, ez Isten Fia volt!”
⁵⁵Volt ott sok asszony is, akik távolról figyeltek. Ezek Galileából követték Jézust, és szolgáltak neki. ⁵⁶Köztük volt a magdalai Mária, Mária, Jakab és József anyja, valamint Zebedeus fiainak anyja.

KNB SZIT STL BD RUF KG