23 ¹Akkor Jézus így szólt a sokasághoz és tanítványaihoz:
– ²Az írástudók és farizeusok elfoglalták Mózes székét. ³Mindazt tehát, amit mondanak, tegyétek meg és tartsátok meg, de tetteiket ne kövessétek, mert beszélnek, de nem cselekszenek. ⁴Súlyos és nyomasztó terheket kötnek össze, és az emberek vállára rakják, de maguk egy ujjal sem akarják azokat megmozdítani. ⁵Mindent csak azért tesznek, hogy lássák az emberek. Megszélesítik imaszíjaikat, és megnagyobbítják ruhájuk szegélyét. ⁶A lakomákon az asztalfőn, a zsinagógákban a fő helyeken szeretnek ülni. ⁷Szeretik, ha köszöntik őket a tereken, és ha mesternek szólítják őket.
⁸Ti ne hívassátok magatokat mesternek, mert egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok! ⁹Atyának se szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, aki a mennyben van! ¹⁰Ne hívassátok magatokat tanítónak se, mert egy a ti tanítótok, Krisztus. ¹¹Aki a legnagyobb közöttetek, az legyen a szolgátok! ¹²Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik.
¹³Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt! Ti magatok nem mentek be, és azokat sem engeditek be, akik be akarnak menni. [ ¹⁴[]
¹⁵Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bejárjátok a tengert és a szárazföldet, hogy egyetlen pogányt prozelitává tegyetek, és ha az lesz, a gyehenna fiává teszitek kétszerte inkább magatoknál.
¹⁶Jaj nektek, vak vezetők, akik ezt mondjátok:
„Ha valaki a szentélyre esküszik, az semmi, de ha valaki a szentély aranyára esküszik, azt köti az eskü.” ¹⁷Bolondok és vakok! Mi nagyobb: az arany vagy a szentély, amely megszenteli az aranyat? ¹⁸Ezt is mondjátok: „Ha valaki az oltárra esküszik, az semmi, de ha valaki a rajta lévő ajándékra esküszik, azt köti az eskü.” ¹⁹Ti vakok, mi nagyobb: az ajándék vagy az oltár, ami megszenteli az ajándékot? ²⁰Aki tehát az oltárra esküszik, az arra is esküszik, ami rajta van. ²¹Aki pedig a szentélyre esküszik, az arra is esküszik, aki benne lakik. ²²Aki az égre esküszik, az Isten trónjára esküszik, és arra is, aki azon ül.
²³Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményből, de elhanyagoljátok, ami a Törvényben ezeknél fontosabb: az igazságos ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget. Ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhanyagolni. ²⁴Vak vezetők, kiszűritek a szúnyogot, a tevét meg lenyelitek.
²⁵Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, belül pedig tele vannak harácsolással és mértéktelenséggel. ²⁶Vak farizeus, tisztítsd meg először a pohár és a tál belsejét, hogy azután a külseje is tiszta legyen!
²⁷Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlóak vagytok a meszelt sírokhoz, melyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak halottak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal. ²⁸Ugyanígy ti is kívülről igaznak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel.
²⁹Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert síremlékeket emeltek a prófétáknak, és felékesítitek az igazak sírjait, ³⁰és ezt mondjátok: „Ha atyáink idejében éltünk volna, nem vettünk volna részt velük a próféták vérének kiontásában.” ³¹Így tanúsítjátok – magatok ellen –, hogy fiai vagytok a próféták gyilkosainak. ³²Éljetek csak ti is atyáitok mértéke szerint! ³³Kígyók, viperák fajzatai! Hogyan menekülhetnétek meg a gyehennával sújtó ítélettől?
³⁴Ezért íme, én küldök hozzátok prófétákat, bölcseket és írástudókat. Egyeseket közülük majd megöltök és keresztre feszítetek, másokat zsinagógáitokban megkorbácsoltok, és városról városra üldöztök, ³⁵hogy rátok szálljon minden igaz vér, amit kiontottak a földön az igaz Ábel vérétől Zakariásnak, Barakiás fiának véréig, akit a szentély és az áldozati oltár között gyilkoltatok meg. ³⁶Bizony, mondom nektek, mindez eljön erre a nemzedékre.
³⁷Jeruzsálem, Jeruzsálem, te, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam gyermekeidet összegyűjteni, mint a tyúk a csibéit szárnyai alá, de nem akartátok! ³⁸Íme, elhagyottá lesz házatok. ³⁹Mert mondom nektek, nem láttok engem mostantól fogva mindaddig, amíg azt nem mondjátok: Áldott, aki az Úr nevében jön!

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet