¹²Amikor a nap már hanyatlóban volt, a Tizenkettő odament hozzá, és ezt mondta neki:
– Bocsásd el a sokaságot, hadd menjenek el a környező falvakba és tanyákra, hogy ott megszálljanak, és élelmet szerezzenek, mert itt lakatlan helyen vagyunk!
¹³Ő azonban így felelt:
– Ti adjatok nekik enni!
– Nincs nálunk több – válaszolták –, mint öt kenyér és két hal, hacsak el nem megyünk, és nem veszünk élelmet ennek az egész sokaságnak.
¹⁴Ugyanis mintegy ötezer férfi volt ott. Erre így szólt tanítványaihoz:
– Telepítsétek le őket ötvenes csoportokba!
¹⁵Így tettek. Mindenkit leültettek. ¹⁶Ő pedig vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta őket, megtörte, és a tanítványoknak adta, hogy osszák szét a tömegnek. ¹⁷Mindnyájan ettek és jóllaktak, s a megmaradt darabokat összeszedték. Tizenkét kosárnyit.

KNB SZIT STL BD RUF KG