Keresés a Bibliában

Igehely

39

¹Tudod-e a kőszáli kecske ellési idejét?
Figyeled-e a szarvastehén fajzását?

²Számon tartod-e vemhességük hónapjait,
és tudod-e ellésük idejét?

³Lekuporodnak vajúdva, megellenek és bőgnek.

⁴Fiaik elválnak, elmennek legelőre,
elszélednek és nem térnek vissza hozzájuk.

⁵Ki bocsátotta a vadszamarat szabadon,
és ki oldotta el köteleit?

⁶A pusztát rendeltem házául,
a sós sivatagot lakóhelyéül.

⁷Megveti a város zsivaját,
és nem hallja a hajcsár kiáltását.

⁸Felkutatja legelőjét: a hegyeket,
és minden zöldet felkeres.

⁹Akar-e neked szolgálni a vadmarha?
Meghál-e a jászolodnál?

¹⁰Szántásra fogod-e a vadmarhát kötéllel?
Töri-e a rögöt a völgyekben utánad?

¹¹Bízol-e benne, mert nagy az ereje,
és ráhagyod a munkádat?

¹²Rábíznád-e, hogy behordja gabonádat
és megtöltse szérűdet?

¹³Vígan csapkod a struccmadár szárnya;
bizony kegyetlen a szárnya s a tollazata!

¹⁴Hisz tojásait a földön hagyja
s a porban melegíti őket;

¹⁵felejti, hogy láb eltapossa,
s a mező vadja eltiporja őket.

¹⁶Kemény a fiaihoz, mintha nem is az övéi volnának,
nem bánja, ha kárba vész a fáradsága;

¹⁷mert Isten megvonta tőle az okosságot,
és nem adott neki előrelátást;

¹⁸de amikor itt az ideje, a magasba rebben,
és kineveti a lovat meg a rajta ülőt.

¹⁹Te adsz-e erőt a lónak?
Te ruházod-e fel nyakát sörénnyel?

²⁰Te tanítod-e, hogy ugorjon, mint a sáska?
Be félelmetes orrának büszke prüszkölése!

²¹A földet kapálja körmeivel, bátran ficánkol,
szembeszáll a fegyveresekkel.

²²Megveti a félelmet,
és nem hátrál a kard elől.

²³Csöröghet a tegez fölötte,
villoghat a lándzsa és a pajzs,

²⁴izgatottan, tombolva falja a földet,
és nem marad veszteg, ha megriad a harsona,

²⁵amikor hallja a harsonát, azt mondja: ‘Hajrá!’
Már messziről szimatolja a harcot,
a vezérek buzdító szavát, a sereg kiáltását.

²⁶A te bölcsességed által tollasodik-e meg a sólyom,
és terjeszti ki szárnyait dél felé?

²⁷Parancsszódra száll-e a sas a magasba,
és fészkel meredek helyen?

²⁸Sziklán lakik és ott tanyázik,
meredek kőszálon, járatlan bércen,

²⁹onnan kémleli étkét,
és szeme ellát messzire,

³⁰fiókái vért szürcsölnek,
és tüstént ott terem, ahol tetem van.«