4 1Azt mondom tehát, ameddig az örökös kiskorú, addig semmiben sem különbözik egy rabszolgától, jóllehet minden az övé. 2Nevelők és sáfárok fennhatósága alatt áll az apa által megszabott ideig. 3Így mi is, amíg kiskorúak voltunk, a világ elemeinek rabszolgáiként éltünk; 4de amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a Törvénynek alávetve, 5hogy a Törvény alatt levőket megváltsa, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük. 6Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldte a szívünkbe Fiának Lelkét, aki ezt kiáltja: „Abba, Atya!” 7Többé tehát nem vagy már rabszolga, hanem fiú; ha pedig fiú, akkor – Isten akaratából – örökös is.