Keresés a Bibliában

5 1Egy Ananiás nevű ember feleségével, Szafirával együtt eladott egy birtokot. 2Az árából felesége tudtával félretett magának, egy részét pedig elvitte, és az apostolok lába elé tette. 3Péter azonban így szólt:
– Ananiás, miért szállta meg a Sátán szívedet, hogy hazudj a Szentléleknek, és félretegyél magadnak a föld árából? 4Ugye megtarthattad volna a földet? És miután eladtad, nem te rendelkeztél az árával? Mi indította szívedet ilyen cselekedetre? Nem embereknek hazudtál, hanem Istennek.
5Amint meghallotta Ananiás ezeket a szavakat, összeesett és meghalt. Nagy félelem szállta meg mindazokat, akik ezt hallották. 6Az ifjak felálltak és betakarták, majd kivitték és eltemették.
7Mintegy három órával később megérkezett a felesége is, mit sem sejtve. 8Péter megkérdezte tőle:
– Mondd, ennyiért adtátok el a földet?
– Igen, ennyiért – válaszolta.
9Péter erre így szólt hozzá:
– Miért egyeztetek meg abban, hogy kísértitek az Úr Lelkét? Íme, azoknak a lépte, akik férjedet eltemették, már az ajtó előtt hallatszik. Kivisznek téged is.
10Nyomban összeesett a lába előtt, és meghalt. Amikor bejöttek az ifjak, halva találták. Kivitték, és eltemették a férje mellé. 11Erre nagy félelem szállta meg az egész gyülekezetet és mindazokat, akik hallottak erről.
12Az apostolok keze által sok jel és csoda történt a nép körében. Közös elhatározással mindnyájan Salamon csarnokában tartózkodtak. 13Mások közül senki sem mert hozzájuk csatlakozni, de a nép nagyra értékelte őket. 14Az Úrban hívők száma egyre növekedett: férfiak és nők tömegével csatlakoztak hozzájuk. 15Még a betegeket is kivitték az utcákra. Lócákra és szalmazsákokra tették őket, hogy ha Péter arra jár, legalább az árnyéka vetődjék néhányukra. 16A Jeruzsálem körüli városok népe is odasereglett. Betegeket és tisztátalan lelkektől gyötörteket hoztak, s ezek mind meggyógyultak.
17Ekkor a főpap és valamennyi híve, a szadduceusok, irigységgel telve közbeléptek. 18Elfogták az apostolokat, és a városi börtönbe záratták őket. 19De az Úr angyala éjszaka megnyitotta a börtön ajtaját, kivezette őket, és ezt mondta nekik: 20„Menjetek, és a Templomban mondjatok el a népnek mindent erről az új életről!” 21Ők engedelmeskedtek. Korán reggel bementek a Templomba, és tanítottak. Amikor megérkezett a főpap és kísérete, összehívták a nagytanácsot – Izrael véneinek egész testületét –, és elküldtek a börtönbe, hogy vezessék elő őket. 22A szolgák elmentek, de nem találták őket a börtönben. Visszatérve jelentették: 23„A börtönt ugyan gondosan bezárva találtuk, s az őrök az ajtó előtt álltak, de amikor kinyitottuk, odabent senkit sem találtunk.” 24Amint a templomőrség parancsnoka és a főpapok meghallották ezt a hírt, zavartan töprengtek, vajon mi történhetett. 25De valaki odament, és jelentette nekik: „Íme, azok a férfiak, akiket börtönbe vetettetek, a Templomban vannak, és tanítják a népet.” 26Ekkor elment a parancsnok a szolgákkal, és elővezették őket, de minden erőszak nélkül, mert féltek a néptől, hogy megkövezi őket.
27Bevitték, és a nagytanács elé állították őket. A főpap kérdőre vonta őket:
28Szigorúan megtiltottuk nektek, hogy tanítsatok erre a névre hivatkozva, és íme, tanításotokkal betöltitek Jeruzsálemet, és ránk akarjátok hárítani ennek az embernek a vérét.
29Péter és az apostolok így válaszoltak:
– Inkább kell engedelmeskednünk Istennek, mint az embereknek! 30Atyáink Istene feltámasztotta Jézust, akit ti fára függesztve kivégeztetek. 31Isten fejedelemmé és üdvözítővé emelte jobbjára, hogy megtérést és bűnbocsánatot adjon Izraelnek. 32Ezeknek az eseményeknek tanúi vagyunk mi és a Szentlélek, akit Isten azoknak adott, akik engedelmeskednek neki.
33Amikor ezt meghallották, dühükben végezni akartak velük. 34De felállt a nagytanácsban egy Gamáliel nevű farizeus, az egész nép előtt tiszteletben álló törvénytudó, és egy kis időre kivezettette őket, 35azután így szólt:
– Izraelita férfiak! Jól gondoljátok meg, hogy mit akartok tenni ezekkel az emberekkel! 36Nem is olyan régen ugyanis fellépett Teudás, és azt állította magáról, hogy ő valaki. Csatlakozott is hozzá mintegy négyszáz ember, de végeztek vele. Akik pedig benne bíztak, mind szétszéledtek, és semmivé lettek. 37Azután a népszámlálás idején a galileai Júdás szított felkelést. Sok embert biztatott lázadásra, de elpusztult ő is. Mindazok, akik benne bíztak, szétszóródtak. 38A mostani esetre ezt mondom nektek: hagyjátok békén ezeket az embereket, és bocsássátok el őket! Mert ha emberektől való ez az elképzelés vagy vállalkozás, akkor kudarcba fullad; 39de ha Istentől való, akkor nem tudjátok megsemmisíteni őket, és még úgy tűnhet, hogy Isten ellen harcoltok.
Hallgattak rá. 40Hívatták az apostolokat. Megkorbácsoltatták őket, azután megparancsolták nekik, hogy ne szóljanak Jézus nevében, és ezzel szabadon bocsátották őket. 41Azok örömmel távoztak a nagytanács színe elől, mert méltónak bizonyultak arra, hogy gyalázatot szenvedjenek az ő nevéért. 42Egyetlen napra sem hagytak fel a tanítással, és hirdették a Templomban és házanként, hogy Jézus a Messiás.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet