14 ¹Maradjatok meg a szeretet útján! Törekedjetek a lelki adományokra, kiváltképp a prófétálásra! ²Mert aki nyelveken szól, nem emberekhez beszél, hanem Istenhez. Nem is érti meg őt senki, mert titkokat szól a Lélek által. ³Aki viszont prófétál, emberekhez szól, és ezzel épít, bátorít, vigasztal. ⁴Aki nyelveken szól, önmagát „építi”, aki viszont prófétál, a gyülekezetet építi. ⁵Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de még inkább, ha prófétálnátok; mert nagyobb az, aki prófétál, mint az, aki nyelveken szól, kivéve, ha meg is magyarázza, hogy a gyülekezet is épüljön általa.
⁶Tegyük fel, testvérek, hogy eljövök hozzátok, és nyelveken szólok. Mit használok nektek, ha szavaim nem közvetítenek kinyilatkoztatást vagy ismeretet, prófétálást vagy tanítást? ⁷Ugyanígy áll a dolog az élettelen hangszerekkel is, mint a fuvola vagy a lant. Ha nem adnak különböző hangokat, hogyan lehet felismerni, hogy mit játszanak a fuvolán vagy a lanton? ⁸Ha pedig a trombita kétértelmű jelet ad, ki fog harcra készülni? ⁹Így van ez veletek is. Ha a nyelvetek nem szól értelmes szavakat, hogyan fogják megérteni, amit beszéltek? A levegőbe fogtok beszélni. ¹⁰Ki tudja, hányféle nyelv van ezen a világon, és egyik sem értelmetlen. ¹¹Ha tehát nem ismerem a nyelvet, idegen maradok a beszélőnek, és a beszélő is idegen lesz nekem. ¹²Így van ez veletek is. Mivel rajongtok a lelki ajándékokért, arra törekedjetek, hogy abban bővelkedjetek, ami a gyülekezet építését szolgálja!
¹³Ezért aki nyelveken szól, imádkozzék azért, hogy magyarázatot is tudjon adni! ¹⁴Mert ha nyelveken szólva imádkozom, a lelkem ugyan imádkozik, de értelmem gyümölcstelen marad. ¹⁵Mi következik ebből? Imádkozom majd a Lélek ihletésére, de imádkozom majd értelemmel is. Dicséretet éneklek majd a Lélek ihletésére, de dicséretet éneklek majd értelemmel is. ¹⁶Mert ha csak a Lélek ihletésére mondasz áldást, akkor az, aki nem kapott beavatást, hogyan fog áment mondani hálaadásodra, amikor azt sem tudja, mit beszélsz? ¹⁷Mert te ugyan szépen adsz hálát, de a másik nem épül. ¹⁸Hálát adok Istennek, hogy mindnyájatoknál jobban tudok nyelveken szólni, ¹⁹de a gyülekezetben inkább akarok öt értelmes szót mondani, hogy másokat tanítsak, semmint tízezer szót nyelveken.
²⁰Testvérek, a gondolkodásban ne legyetek immár gyermekek, hanem a rosszban legyetek járatlanok, a gondolkodásban ellenben érettek! ²¹A Törvényben az áll: „Idegen nyelvűek által és idegenek ajkával fogok szólni ehhez a néphez, és még így sem fognak rám hallgatni”, mondja az Úr. ²²Így tehát a nyelveken szólás nem a hívőknek szolgál jelül, hanem a hitetleneknek az ítélet jele, a prófétálás viszont nem a hitetleneknek szóló jel, hanem a hívőknek. ²³Ha tehát az egész egyház összegyűlik, és mindnyájan nyelveken szólnak, és be találnak menni oda, akik nem kaptak beavatást vagy nem hívők, vajon nem azt fogják-e mondani, hogy megbomlottatok? ²⁴Ha viszont valamennyien prófétálnak, és történetesen bemegy egy nem hívő vagy egy be nem avatott, akkor úgy fogja érezni, hogy minden, ami elhangzik, meggyőzi és ítéletre vonja. ²⁵Feltárulnak szívének titkai, úgyhogy arcra borulva imádja Istent, és hirdeti: Isten valóban közöttetek van!
²⁶Mi következik ebből, testvérek? Amikor összejöttök, kinek-kinek lehet egy zsoltára, egy tanítása, egy kinyilatkoztatása, egy nyelveken szólása, egy magyarázata. De minden a közösség épülését szolgálja! ²⁷Ha valaki nyelveken szól, ketten vagy legfeljebb hárman szóljanak, mégpedig egymás után; egyvalaki pedig magyarázza meg! ²⁸Ha pedig nincs, aki megmagyarázza, akkor hallgassanak a gyülekezetben, csak önmagukhoz és Istenhez szóljanak! ²⁹A próféták viszont ketten vagy hárman szóljanak, a többiek pedig mérlegeljék a hallottakat! ³⁰De ha közben az ott ülők közül egy másik kap kinyilatkoztatást, az előző hallgasson el! ³¹Mert egymás után mindnyájan prófétálhattok, hogy mindenki tanuljon, és mindenki bátorítást kapjon. ³²A prófétákban lévő lélek alárendeli magát a prófétáknak. ³³Mert Isten nem a zűrzavar, hanem a béke Istene.
Mint ahogy ez a szentek valamennyi egyházára érvényes: ³⁴a gyülekezetben hallgassanak az asszonyok, mert nincs megengedve nekik, hogy beszéljenek! Maradjanak kijelölt helyükön, ahogy a Törvény mondja!
³⁵Ha pedig meg akarnak tudni valamit, otthon kérdezzék meg a férjüket, mert nem helyénvaló, hogy egy asszony a gyülekezetben beszéljen! ³⁶Vajon tőletek indult el Isten igéje, vagy egyedül hozzátok jutott el?
³⁷Ha valaki azt tartja magáról, hogy próféta vagy lelki ember, ismerje el, hogy amit nektek írok, az az Úr parancsolata! ³⁸Ha valaki ezt nem ismeri el, Isten őt nem ismeri el. ³⁹Ezért, testvérek, törekedjetek a prófétálásra, de a nyelveken szólást se akadályozzátok! ⁴⁰De minden illendően és rendben történjék!

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet