10 ¹Nem szeretném, ha figyelmen kívül hagynátok, testvérek, hogy atyáink mindnyájan a felhő alatt voltak, mindnyájan átmentek a tengeren, ²és mindnyájan megkeresztelkedtek Mózesre a felhőben és a tengerben. ³Mindnyájan ugyanazt a lelki táplálékot ették, ⁴és mindnyájan ugyanazt a lelki italt itták, ugyanis abból a lelki kősziklából ittak, amely velük ment. A kőszikla Krisztus volt. ⁵Ennek ellenére többségükben nem lelte kedvét Isten, úgyhogy elhullottak a pusztában. ⁶Ezek az események javunkra szóló figyelmeztetésül történtek, hogy ne kívánjunk gonosz dolgokat, amint ők kívántak. ⁷Ne váljatok bálványimádóvá, mint közülük némelyek, amint írva van: Leült a nép enni, inni, és felkelt táncolni. ⁸De ne is paráználkodjunk, mint ahogy közülük némelyek paráználkodtak, és egyetlen napon huszonháromezren pusztultak el. ⁹Krisztust se kísértsük, ahogyan közülük némelyek kísértették, és elpusztultak a kígyóktól. ¹⁰De ne is zúgolódjatok, mint ahogyan közülük némelyek zúgolódtak, és elveszejtette őket a pusztító angyal. ¹¹Ezek okulásunkra történtek velük, és figyelmeztetésül írták meg nekünk, akik számára elérkezett az idők vége. ¹²Aki tehát azt gondolja, hogy szilárdan áll, vigyázzon, hogy el ne essék! ¹³Emberi erőt meghaladó kísértés nem ért benneteket. Isten hűséges, és nem hagyja, hogy erőtökön felül kísértést szenvedjetek; sőt a szabadulás útjáról is gondoskodik a kísértéssel együtt, hogy el tudjátok viselni.
¹⁴Ezért, szeretteim, meneküljetek a bálványimádástól! ¹⁵Úgy beszélek hozzátok, mint értelmes emberekhez. Ítéljétek meg magatok, amit mondok! ¹⁶Ugye az áldás kelyhe, amelyet megáldunk, Krisztus vérével való közösségünk? Ugye a kenyér, amelyet megtörünk, Krisztus testével való közösségünk? ¹⁷Mivel egy a kenyér, egy test vagyunk mindannyian, akik az egy kenyérből részesedünk. ¹⁸Nézzétek Izrael népét! Akik esznek az áldozatokból, nincsenek közösségben az oltárral? ¹⁹Mit akarok ezzel mondani? Talán azt, hogy a bálványáldozat vagy a bálvány ér valamit? ²⁰Nem, hanem azt, hogy amit a pogányok áldoznak, démonoknak áldozzák, nem Istennek. Azt pedig nem akarom, hogy démonokkal legyetek közösségben. ²¹Nem ihattok az Úr kelyhéből is, meg a démonok kelyhéből is, nem lehettek részesei az Úr asztalának is, meg a démonok asztalának is. ²²Vagy féltékenységre ingereljük az Urat? Talán erősebbek vagyunk nála?
²³Mindent szabad, de nem minden használ. Mindent szabad, de nem minden épít. ²⁴Ne keresse senki a maga javát, hanem a másét! ²⁵Egyétek mindazt, amit a húspiacon árulnak anélkül, hogy lelkiismereti okból kérdezősködnétek, ²⁶hiszen az Úré a föld és ami betölti. ²⁷Ha meghív titeket a nem hívők közül valaki, és el akartok menni, egyétek mindazt, amit elétek tesznek! Ne kérdezősködjetek semmiről lelkiismereti okokból! ²⁸De ha valaki azt mondja nektek: „Ez áldozati hús”, ne egyétek meg amiatt, aki erre figyelmeztetett, és a lelkiismeret miatt! ²⁹Lelkiismeretről beszélek, de nem a tiétekről, hanem a másikéról. Mert miért ítélje meg az én szabadságomat a másik lelkiismerete? ³⁰Ha én hálával eszem, miért legyen becsmérlésben részem azért, amiért hálát adok? ³¹Akár esztek tehát, akár isztok, akár bármi mást tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek! ³²Megütközésre ne adjatok okot sem a zsidóknak, sem a görögöknek, sem Isten egyházának; ³³mint ahogy én is mindenkinek mindenben igyekszem kedvére lenni, nem a magam hasznát keresve, hanem a többiekét, hogy üdvözüljenek.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet