A hamis vallásosság ítélete

66 ¹Ezt mondja az ÚR: A menny az én trónusom, a föld pedig lábam zsámolya. Milyen házat akartok építeni nekem, és milyen helyen kellene tartózkodnom? ²Hiszen mindent az én kezem alkotott, így keletkezett minden – így szól az ÚR. Mert én arra tekintek, aki elesett és megtört szívű, és aki igéimet tiszteli. ³Bikát vágnak le, de embert is ölnek, juhot áldoznak, de kutya nyakát is szegik. Ételáldozatot mutatnak be, de disznóvért is, tömjéneznek emlékeztetőül, de a bálványt is áldják. Ők is maguk választották meg útjukat, és förtelmes bálványaikban gyönyörködtek. ⁴Én is magam választom meg, hogy mivel bántsam őket, és rájuk hozom, amitől borzadnak. Mert szóltam, de nem feleltek, beszéltem, de nem hallgattak rám, hanem azt tették, amit rossznak látok, azt választották, ami nem tetszik nekem. ⁵Halljátok az ÚR igéjét, akik tisztelitek igéit: Honfitársaitok, akik gyűlölnek és kitaszítanak benneteket az én nevem miatt, ezt mondogatják: Mutassa meg dicsőségét az ÚR, látni akarjuk örömötöket! Ők azonban szégyent vallanak. ⁶Zúgás hangzik a városból, hangzik a templomból: az ÚR hangja, aki megfizet ellenségeinek érdemük szerint.

Jeruzsálem jövendő boldogsága

⁷Mielőtt vajúdott, már meg is szült; mielőtt rájött a fájdalom, fiút hozott a világra. ⁸Ki hallott ilyet, ki látott ehhez foghatót? Vajon egy országért csak egy napig kell vajúdni? Születik-e nép csak úgy egyszerre? Hiszen alig vajúdott Sion, máris megszülte fiait. ⁹Csak megindítsam, és ne vezessem le a szülést? – kérdezi az ÚR. Vagy én, aki a szülést vezetem, megakadályozzam? – kérdezi Istened. ¹⁰Örüljetek Jeruzsálemmel! Vigadjatok vele mindnyájan, akik szeretitek! Szívből örüljetek vele mind, akik gyászoltátok! ¹¹Mert jóllakásig szophattok vigasztalást nyújtó melleiből, gyönyörködve szívhatjátok duzzadó kebleit. ¹²Bizony, ezt mondja az ÚR: Folyamként árasztom rá a békességet, mint megáradt patakot a népek gazdagságát. Megszoptatnak, karjukon hordoznak és térdükön ringatnak benneteket. ¹³Ahogyan az anya vigasztalja fiát, úgy vigasztallak én titeket: Jeruzsálemben kaptok vigasztalást! ¹⁴Meglátjátok, és szívből örvendeztek, testetek is virul, mint a fű. Megtudják, hogy az ÚR támogatja szolgáit, ellenségeit pedig megbünteti. ¹⁵Mert eljön az ÚR tűzben, harci kocsijai gyorsak, mint a forgószél. Rájuk zúdítja lángoló haragját, és fenyítését lángoló tűzben. ¹⁶Mert tűzzel ítél az ÚR, kardja minden embert elér, és sokan lesznek, akiket megöl az ÚR.
¹⁷Elpusztulnak mindazok, akik megszentelik és megtisztítják magukat, de csak azért, hogy kertekben áldozzanak egy középen álló körül, és akik disznóhúst, undorító állatot és egeret esznek – így szól az ÚR.
¹⁸Ismerem tetteiket és gondolataikat. Eljött az ideje, hogy összegyűjtsem a különböző nyelvű népeket. Jöjjenek és lássák dicsőségemet! ¹⁹Felállítok majd köztük egy jelet, és akik megmenekültek közülük, elküldöm azokat a népekhez: Tarsísba, Pút és Lúd íjászaihoz, Túbalhoz és Jávánhoz, a messzi szigetekre, amelyek még nem hallották híremet, és nem látták dicsőségemet: vigyék hírül dicsőségemet a népeknek! ²⁰Elhozzák minden honfitársatokat az összes nép közül ajándékul az ÚRnak: lovakon, kocsikon és gyaloghintókon, öszvéreken és tevéken, szent hegyemre, Jeruzsálembe – mondja az ÚR –, ahogyan Izráel fiai szokták elhozni ajándékukat tiszta edényben az ÚR házába. ²¹Én pedig ezek közül is választok papokat és lévitákat – mondja az ÚR. ²²Mert ahogyan megmarad az új ég és az új föld, amelyet én alkotok – így szól az ÚR –, ugyanúgy megmaradnak utódaitok és a nevetek is. ²³Azután újholdról újholdra és szombatról szombatra eljön minden ember, és leborul előttem – mondja az ÚR. ²⁴És amikor kimennek, ott látják majd azoknak a holttestét, akik hűtlenül elpártoltak tőlem. Nem pusztulnak el ott a férgek, a tűz sem alszik ki, és minden ember undorodni fog tőlük.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet