Babilónia pusztulása Isten akarata

51 ¹Így szól az ÚR: Pusztító szelet küldök Babilóniára, Káldea lakói ellen. ²Idegeneket küldök Babilónia ellen, akik szélnek szórják, és elpusztítják országát. Rátámadnak mindenfelől a veszedelem napján. ³Az íjász feszítse íját, és öltse föl páncélját! Ne kíméljétek ifjait, irtsátok ki egész seregét! ⁴Hulljanak a halálra sebzettek a káldeusok földjén és az utcáin azok, akiket ledöftek! ⁵Mert nem hagyta magára Izráelt és Júdát Istenük, a Seregek URa, bár megtelt országuk vétekkel Izráel Szentjével szemben. ⁶Meneküljetek Babilonból, mindenki mentse az életét, el ne vesszetek az ő bűne miatt! Mert az ÚR bosszúállásának ideje ez, megfizet neki tetteiért. ⁷Aranyserleg volt Babilon az ÚR kezében, megrészegítette az egész földet. Borából ittak a népek, ezért vesztették eszüket a népek. ⁸Hirtelen esett el Babilon, összeomlott, jajgassatok miatta! Szerezzetek balzsamot sebére, hátha meggyógyul! ⁹Gyógyítgattuk Babilont, de nem gyógyult meg. Hagyjátok hát, induljon mindenki a saját hazájába! – mert ítélete felcsapott az égig, a fellegekig emelkedett. ¹⁰Igazságot szolgáltatott nekünk az ÚR. Jöjjetek, beszéljük el a Sionon, hogy mit tett az ÚR, a mi Istenünk! ¹¹Hegyezzétek a nyilakat, készítsétek elő a pajzsokat! Fölindította az ÚR a méd királyok lelkét, mert azt akarja, hogy feldúlják Babilont. Bizony, az ÚR bosszúállása ez, bosszút áll templomáért. ¹²Tűzzétek ki a hadijelvényeket Babilon falaival szemben, erősítsétek meg az őrséget! Helyezzetek el őrszemeket, állítsatok lesbe csapatokat! Mert az ÚR elhatározta és végre is hajtja, amit megmondott Babilon lakóiról. ¹³Te nagy vizek mellett lakó, kincsekben gazdag nép, eljött a véged, rablásod véget ért! ¹⁴Megesküdött önmagára a Seregek URa: Ha annyi embered volna is, mint a sáska, akkor is fölhangzik majd fölötted a diadalének! ¹⁵Az ÚR ereje alkotta a földet, az ő bölcsessége szilárdította meg a világot, az ő értelme feszítette ki az eget. ¹⁶Mennydörgő szavára víztömeg támad az égen, felhőt hoz fel a föld széléről, villámokat alkot az esőhöz, és szelet bocsát ki kamráiból. ¹⁷Megáll a tudománya minden embernek, szégyent vall bálványával minden ötvös, mert csalódik öntvényében: nincsen abban lélek! ¹⁸Hitvány és nevetséges dolgok azok, semmivé lesznek a megtorlás idején. ¹⁹De nem ilyen Jákób osztályrésze, mert ő a mindenség formálója, Izráel törzse pedig az ő tulajdona: Seregek URa a neve!

Babilónia bűne és bűnhődése

²⁰Kalapácsom voltál, fegyverem. Népeket zúztam össze veled, országokat pusztítottam el. ²¹Összezúztam veled lovat és lovasát, összezúztam veled harci kocsit és kocsisát. ²²Összezúztam veled férfit és nőt, összezúztam veled öreget és fiatalt, összezúztam veled ifjat és szüzet. ²³Összezúztam veled pásztort és nyáját, összezúztam veled földművest és igás állatait, összezúztam veled helytartókat és elöljárókat.

²⁴Megfizetek Babilonnak és Káldea minden lakójának azért a sok gonoszságért, amelyet a Sionon elkövettek szemetek láttára – így szól az ÚR. ²⁵Én most ellened fordulok, rombolás hegye, aki az egész földet rombolod! – így szól az ÚR. Kinyújtom a kezem ellened, lehengerítlek a sziklákról, és égő heggyé teszlek! ²⁶Nem vesznek belőled sarokkövet, sem alapkövet, mert elpusztulsz örökre! – így szól az ÚR. ²⁷Tűzzetek ki hadijelvényeket a földön, fújjátok meg a kürtöt a népek között! Indítsátok ellene a népeket, hívjátok ellene Ararát, Minní és Askenáz országait! Nevezzetek ki összeírókat, vonultassátok fel a lovasságot, mint roppant sáskahadat! ²⁸Indítsátok ellene a népeket, a médek királyait, helytartóit, minden elöljáróját és az uralmuk alatt álló egész földet! ²⁹Megrendül a föld és megvonaglik, mert beteljesednek Babilonon az ÚR szándékai, amikor Babilon földjét lakatlan pusztasággá teszi. ³⁰Feladták a harcot Babilon vitézei, az erődökbe húzódtak. Odalett a bátorságuk, olyanok lettek, mint az asszonyok. Fölgyújtották Babilon házait, összetörték zárait. ³¹Futár futárt ér, hírnök hírnököt. Hozzák már a hírt Babilon királyának, hogy betörtek városába mindenfelől; ³²elfoglalták a gázlókat, fölgyújtották az őrhelyeket, a harcosokat rémület fogta el. ³³Mert így szól a Seregek URa, Izráel Istene: Úgy van most Babilon leánya, mint amikor csépléshez döngölik a szérűt: még egy kis idő, és eljön számára az aratás ideje! ³⁴Felfalt, kisemmizett engem Nebukadneccar, Babilónia királya, és aztán félretett, mint egy üres edényt. Elnyelt, mint egy sárkány, megtöltötte hasát csemegéimmel, aztán félredobott. ³⁵A rajtam elkövetett erőszak szálljon Babilonra – mondja ezt Sion lakója! Vérem Káldea lakóira – mondja ezt Jeruzsálem! ³⁶Ezért így szól az ÚR: Íme, én perlem peredet, én állok bosszút érted! Kiszárítom tengerét, kiapasztom forrását. ³⁷Kőhalommá lesz Babilon, sakálok tanyájává. Megborzad és felszisszen, aki látja, hogy lakatlanná vált. ³⁸Együtt ordítanak, mint az oroszlánok, morognak, mint a fiatal hímek. ³⁹Mikor fölhevülnek, lakomát készítek nekik, leitatom őket, hadd vigadjanak, aludjanak aztán örök álmot, és ne ébredjenek föl! – így szól az ÚR. ⁴⁰Vágóhídra viszem őket, mint a bárányokat, mint a kosokat és a bakokat.

Vége van Babilonnak!

⁴¹Jaj, hogy elfoglalták Sésakot, leigázták az egész föld büszkeségét! Jaj, milyen pusztaság lett Babilon a népek között! ⁴²Rázúdult Babilonra a tenger, hullámainak özöne elborította. ⁴³Városai pusztasággá lettek, kiszikkadt földdé és pusztává, olyan országgá, ahol senki sem lakik, és nem fordul meg arra senki emberfia. ⁴⁴Megbüntetem Bélt Babilonban, és kiszedem a szájából, amit elnyelt. Nem özönlenek hozzá többé a népek, Babilon várfala is leomlik. ⁴⁵Jöjj ki onnan, népem, mindenki mentse az életét, hogy el ne érje az ÚR izzó haragja!

⁴⁶Ne lágyuljon meg a szívetek, és ne rémítsenek meg titeket a hírek, amelyek bejárják a földet, mert egyik évben ilyen hír jön, a másik évben amolyan, ha erőszak is lesz úrrá a földön, és ha uralkodó tör majd uralkodó ellen!
⁴⁷Mert eljön az az idő, amikor megbüntetem Babilont bálványai miatt. Egész országa megszégyenül, és hullanak benne a halálra sebzettek. ⁴⁸Ujjongani fog Babilon bukásán az ég, a föld és minden, ami bennük van. Mert pusztítók törnek rá északról – így szól az ÚR. ⁴⁹Babilonnak is el kell esnie Izráel halálra sebzettjeiért, ahogyan Babilon miatt hullottak az egész földön a halálra sebzettek. ⁵⁰Menjetek, akik a fegyvertől megmenekültetek, meg ne álljatok! Gondoljatok a távolból is az ÚRra, jusson eszetekbe Jeruzsálem! ⁵¹Szégyenkeztünk, mert gyalázkodást kellett hallanunk, arcunkat szégyenpír borította, mert idegenek törtek az ÚR házának a szentélyére.
⁵²Azért eljön az az idő – így szól az ÚR –, amikor megbüntetem Babilont bálványai miatt, és egész országában halálra sebzettek hörögnek. ⁵³Ha az égig emelkedik is Babilon, és ha hozzáférhetetlenné teszi is magas erődítményét, akkor is rátörnek a pusztítók, akiket én küldök – így szól az ÚR.
⁵⁴Jajkiáltás hallatszik Babilonból, és nagy összeomlás zaja a káldeusok országából. ⁵⁵Mert elpusztítja az ÚR Babilont, elnémítja benne a nagy hangoskodást, ha úgy zúgnának is hullámai, mint a nagy vizek, és visszhangzanék harsogásuk. ⁵⁶Mert pusztító tör Babilonra, elfogják vitézeit, összetörik íjukat, mert a megtorlás Istene, az ÚR bizonyosan megfizet. ⁵⁷Leitatom vezetőit, bölcseit, helytartóit, elöljáróit és vitézeit, aludjanak örök álmot, és nem ébrednek föl! – így szól a Király, akinek Seregek URa a neve. ⁵⁸Így szól a Seregek URa: Babilon széles várfalát földig lerombolják, és magas kapui tűzben égnek el. Így dolgoznak a népek semmiért; a nemzetek a tűznek fáradoznak.

A jövendölést az Eufráteszbe süllyesztik

⁵⁹Ezt parancsolta Jeremiás próféta Szerájának, Nérijjá fiának, Mahszéjá unokájának, amikor Babilonba ment Cidkijjával, Júda királyával uralkodása negyedik esztendejében. Ez a Szerájá szállásmester volt. ⁶⁰Jeremiás ugyanis leírta egy tekercsre azt a sok veszedelmet, amely Babilont fogja érni; mindazokat az igéket, amelyek megírattak Babilonról. ⁶¹Ezt mondta Jeremiás Szerájának: Mihelyt Babilonba érkezel, láss hozzá, és olvasd fel ezeket az igéket, ⁶²és ezt mondd: URam, te kijelentetted, hogy elpusztítod ezt a helyet, és nem lakik majd benne sem ember, sem állat, hanem pusztaság marad örökre! ⁶³Miután felolvastad ezt a tekercset, köss rá egy követ, dobd bele az Eufráteszbe, ⁶⁴és ezt mondd: Így süllyed el Babilon, és nem kel fel többé, bárhogyan fáradozik is, olyan nagy veszedelmet hozok rá!
Eddig tartanak Jeremiás beszédei.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet