Keresés a Bibliában

Jósiás király vallási reformja<br>(Vö. 2Kir 22,1-2;23,4-20)

34 1Nyolcéves volt Jósiás, amikor uralkodni kezdett, és harmincegy évig uralkodott Jeruzsálemben. 2Azt tette, amit helyesnek lát az ÚR. Ősatyjának, Dávidnak az útjain járt, és nem tért el attól sem jobbra, sem balra.
3Uralkodása nyolcadik évében, már ifjúkorában elkezdte keresni ősatyjának, Dávidnak az Istenét. Tizenkettedik évében kezdte megtisztítani Júdát és Jeruzsálemet az áldozóhalmoktól, az Aséra-szobroktól, a faragott és öntött bálványoktól. 4Lerombolták az ő jelenlétében a Baalok oltárait. A rajtuk álló tömjénező oltárokat darabokra vágatta, az Aséra-szobrokat, a faragott és öntött bálványokat összetörette, porrá zúzatta, és szétszóratta azoknak a sírjain, akik áldoztak nekik. 5Az oltárokon elégette papjaik csontjait. Így tisztította meg Júdát és Jeruzsálemet. 6Manassé, Efraim és Simeon városaiban is, egészen Naftáliig, azoknak a romjain körös-körül 7leromboltatta az oltárokat és az Aséra-szobrokat, összetörette a bálványokat, porrá zúzatta azokat, és minden tömjénező oltárt darabokra vágatott Izráel egész országában. Azután visszatért Jeruzsálembe.

A templom kijavítása<br>(Vö. 2Kir 22,3-7)

8Uralkodásának a tizennyolcadik évében az ország és a templom megtisztítása során elküldte Sáfánt, Acaljá fiát, Maaszéjá városparancsnokot meg Jóáh főtanácsost, Jóáház fiát, hogy javítsák ki Istenének, az ÚRnak a házát. 9Ezek elmentek Hilkijjá főpaphoz, és átadták neki az Isten házában összegyűjtött pénzt, amelyet az ajtót őrző léviták gyűjtöttek össze Manassé és Efraim lakóitól, az Izráelben megmaradtaktól, továbbá a Júdából és Benjáminból valóktól, meg Jeruzsálem lakóitól. 10És átadták azt a munkavezetőknek, akik az ÚR házához voltak kirendelve, azok pedig továbbadták az ÚR házában dolgozó munkásoknak, hogy állítsák helyre és javítsák ki a templomot. 11Adtak pénzt az ácsoknak és a kőműveseknek, hogy vásároljanak faragott köveket és faanyagot a gerendázathoz és a helyiségek beburkolásához, mert Júda királyai hagyták elkorhadni azokat.
12Az emberek hűségesen végezték a munkát. Merárí fiai közül Jahat és Óbadjá léviták, a kehátiak közül pedig Zekarjá és Mesullám voltak a felügyelőik, ők irányították őket. A különféle hangszerekhez értő léviták pedig 13a teherhordók élén álltak, és irányították valamennyi munkást mindenféle munkában. Léviták voltak az írnokok, a felügyelők és a kapuőrök is.

A törvénykönyv megtalálása<br>(Vö. 2Kir 22,8-20)

14Amikor kihozták az ÚR házában összegyűlt pénzt, megtalálta Hilkijjá főpap azt a törvénykönyvet, amelyet az ÚR adott Mózes által. 15Ekkor megszólalt Hilkijjá, és ezt mondta Sáfán kancellárnak: Ezt a törvénykönyvet találtam az ÚR házában! És odaadta Hilkijjá a könyvet Sáfánnak. 16Sáfán pedig elvitte a könyvet a királyhoz, és jelentést tett a dologról a királynak. Ezt mondta: Elvégezték a te szolgáid mindazt, amit rájuk bíztak. 17Összeszedték az ÚR házában található pénzt, és odaadták a felügyelőknek meg a munkásoknak. 18Jelentette Sáfán kancellár a királynak azt is, hogy Hilkijjá főpap egy könyvet adott át neki, és felolvasott belőle Sáfán a királynak.
19Amikor a király meghallotta a törvény igéit, megszaggatta a ruháját. 20Majd ezt a parancsot adta a király Hilkijjának és Ahíkámnak, Sáfán fiának, Abdónnak, Míká fiának meg Sáfán kancellárnak és Aszájának, a király udvari emberének: 21Menjetek, kérdezzétek meg az URat, hogy mit jelentenek a megtalált könyv igéi rám meg az Izráelben és Júdában megmaradtakra nézve! Mert nagyon megharagudhatott ránk az ÚR, mivel nem tartották meg elődeink az ÚR igéjét, és nem tették meg mindazt, ami ebben a könyvben meg van írva.
22Hilkijjá és a király küldöttei tehát elmentek Hulda prófétanőhöz – aki Sallúmnak, Tokhat fiának, Haszrá unokájának, a ruhák őrzőjének volt a felesége, és Jeruzsálem új városrészében lakott –, és beszéltek vele. 23Hulda így szólt hozzájuk: Ezt mondja az ÚR, Izráel Istene: Mondjátok meg annak az embernek, aki hozzám küldött benneteket: 24Ezt mondja az ÚR: Én veszedelmet hozok erre a helyre és lakóira, mindazokat az átkokat, amelyek meg vannak írva abban a könyvben, amelyet felolvastak Júda királyának. 25Mert elhagytak engem, és más isteneknek tömjéneztek, hogy bosszantsanak engem kezük mindenféle csinálmányával. Ezért áradt ki lángoló haragom erre a helyre, és nem alszik ki. 26De mondjátok meg Júda királyának, aki azért küldött benneteket, hogy megkérdezzétek az URat: Ezt mondja az ÚR, Izráel Istene azokról az igékről, amelyeket hallottál: 27Mivel megrendültél, és megaláztad magad az Isten előtt, amikor meghallottad kijelentését erről a helyről és lakóiról; mivel megaláztad magad előttem, megszaggattad a ruhádat, és sírtál előttem, azért én is meghallgatlak – így szól az ÚR. 28Gondoskodom róla, hogy őseid mellé temessenek, és békességgel kerülj a sírodba; neked nem kell meglátnod mindazt a veszedelmet, amelyet erre a helyre és lakóira elhozok! És megvitték a választ a királynak.

A szövetség megújítása a törvénykönyv alapján<br>(Vö. 2Kir 23,1-3)

29A király ekkor összegyűjtette Júda és Jeruzsálem véneit. 30Azután fölment a király az ÚR házába meg minden júdai férfi és Jeruzsálem lakói, a papok és a léviták meg az egész nép apraja-nagyja. És felolvasta fülük hallatára a szövetség könyvének minden igéjét, amelyet az ÚR házában találtak. 31Majd odaállt a király a helyére, és szövetséget kötött az ÚR színe előtt, hogy az URat követik, parancsolatait, intelmeit és rendelkezéseit teljes szívükből és teljes lelkükből megtartják, és teljesítik a szövetség igéit, amelyek meg vannak írva abban a könyvben. 32Elfogadtatta ezt mindazokkal, akik Jeruzsálemből és Benjáminból ott voltak. És Jeruzsálem lakói az Istennek, őseik Istenének a szövetsége szerint jártak el. 33Jósiás pedig eltávolított minden utálatos bálványt Izráel fiainak valamennyi tartományából, és minden Izráelben található embert Istenüknek, az ÚRnak a szolgálatára kötelezett. Nem is tértek el az ő egész életében őseik Istenétől, az ÚRtól.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF