10 ¹Ezek után az Úr kiválasztott más hetvenkettőt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahova menni készült. ²Azt mondta nekik: »Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratás Urát, küldjön munkásokat az aratásába. ³Menjetek! Íme, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. ⁴Ne vigyetek erszényt, se tarisznyát, se sarut, és az úton senkit se köszöntsetek. ⁵Ha valamelyik házba bementek, először ezt mondjátok: ‘Békesség e háznak!’ ⁶Ha a békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek; ha pedig nem, visszaszáll rátok. ⁷Maradjatok ugyanabban a házban, egyétek és igyátok, amijük van, mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra. ⁸Ha valamelyik városba betértek, és ott befogadnak titeket, egyétek, amit elétek tesznek. ⁹Gyógyítsátok meg az ott lévő betegeket, és mondjátok nekik: ‘Elközelgett hozzátok az Isten országa.’ ¹⁰Ha pedig egy városba betértek, és nem fogadnak be titeket, menjetek ki az utcára, és mondjátok: ¹¹‘Még a port is lerázzuk nektek, amely a ti városotokban lábainkra tapadt; tudjátok meg azonban, hogy elközelgett az Isten országa.’ ¹²Mondom nektek: Szodomának könnyebb lesz a sorsa azon a napon, mint annak a városnak.

KNB SZIT STL BD RUF KG