9

¹Láttam az Urat,
amint az oltár fölött állt és mondta:
»Üss az oszlopfőre,
hadd rendüljenek meg a szemöldökfák,
összetöröm mindannyiuk fejét.
Aki pedig ezután is megmarad közülük,
azt karddal ölöm meg.
Nem futhatnak el, akik futásnak erednek,
és nem menekülhetnek meg, akik menekülnek.

²Ha leszállnak az alvilágba,
kezem onnan is előhozza őket;
ha felszállnak az égbe,
onnan is lerántom őket.

³Ha a Kármel tetejére rejtőznek is el,
onnan is felkutatom és elhozom őket;
és ha szemem elől a tenger mélyére bújnak is,
ott is meghagyom a kígyónak,
hogy marja meg őket.

⁴Ha fogságba mennek ellenségeik előtt,
ott is meghagyom a kardnak,
hogy ölje meg őket;
és rájuk fordítom szememet, de a vesztükre,
nem pedig a javukra!«

⁵Az Úr, a Seregek Istene az,
aki megérinti a földet, és az elsorvad,
és gyászt ölt minden lakója;
és megárad a mindenség, mint a Folyó,
és leapad, mint Egyiptom folyama.

⁶Annak, aki az égben építette fel lakóhelyét
és a földre állította boltozatát,
aki előhívja a tenger vizeit,
és kiönti a föld színére:
az Úr az ő neve.

⁷»Nemde olyanok vagytok előttem ti, Izrael fiai,
mint az etiópok fiai? – mondja az Úr. –
Nemde én hoztam fel Izraelt Egyiptom földjéről,
a filiszteusokat Kaftorból,
és a szíreket Kírből?

⁸Íme, az Úr Isten rajta tartja szemét a bűnös országon:
eltörlöm azt a föld színéről;
de nem semmisítem meg teljesen Jákob házát
– mondja az Úr. –

⁹Mert íme, én parancsot adok,
és szétszórom Izrael házát az összes nemzetek közé,
amint szétszóródik a búza a rostában,
de egy szem sem esik a földre.

¹⁰Kard által hal meg népem összes bűnöse,
akik így szólnak:
‘Nem közeleg felénk és nem ér el minket
semmiféle veszedelem!’

¹¹Azon a napon felállítom Dávidnak leomlott hajlékát,
és kijavítom falainak repedéseit,
és mindazt, amije romba dőlt megújítom,
s ismét felépítem, mint hajdan volt,

¹²hogy birtokukba vegyék az emberek maradékát
és az összes nemzetet,
ahol segítségül hívták a nevemet
– mondja az Úr, aki ezt végrehajtja. –

¹³Íme, jönnek napok
– mondja az Úr –,
a szántóvető eléri az aratót,
a szőlőtaposó a magvetőt;
a hegyek édes musttól csepegnek,
és minden dombot megművelnek.

¹⁴És jóra fordítom népemnek, Izraelnek sorsát,
és felépítik az elhagyott városokat,
és lakni fognak bennük;
szőlőket ültetnek és borukat isszák,
kerteket ültetnek és gyümölcsüket eszik.

¹⁵És palántaként elültetem őket földjükön,
és nem tépik ki őket többé földjükről,
melyet nekik adtam«
– mondja az Úr, a te Istened.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet