Keresés a Bibliában

75 1A karvezetőnek. A »Ne pusztíts el« szerint. Ászáf zsoltára. Ének.

2Dicsérünk téged, Isten, dicsérünk,
szólítjuk nevedet: csodáidat hirdetjük.

3Ha eljön az ideje,
igazságos ítéletet mondok.

4Olvadjon bár el a föld és minden lakója,
én megszilárdítom oszlopait.

5Azt mondom a kérkedőknek: »Ne kérkedjetek!«
s a vétkezőknek: »Ne pöffeszkedjetek!

6Ne pöffeszkedjetek, ne beszéljetek Isten ellen gonoszat!«

7Mert nem jön szabadulás sem napkeletről, sem napnyugatról,
sem a puszta hegyek felől.

8Mert Isten a bíró:
az egyiket megalázza, a másikat fölmagasztalja.

9Mert serleg van az Úr kezében,
teletöltve színtiszta borral.
Tölt belőle mindenfelé;
Még a seprőjét is inni fogják,
issza majd minden bűnös a földön.

10Én pedig hirdetem ezt mindenkor,
énekelek Jákob Istenének.

11A pöffeszkedő bűnösöket összetöröm,
s az igazakat fölmagasztalom.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

75,1 Hálaének a fogság utáni idők korai szakaszából. A 2. versben az összegyűlt közösség beszél, a 2-3. és a 11. versekben maga Isten, 5-10-ben pedig egy személy.

75,1 Ászáf: vö. 50,1.

75,3 Egyedül Isten határozza meg az ítélet idejét és mértékét is.

Következő zsoltár