Keresés a Bibliában

Dávid és Sion kiválasztása

132 1Zarándok-ének.
Emlékezzél meg, Uram, Dávidról,
és minden gyötrődéséről,
2arról, hogy megesküdött az Úrnak,
fogadalmat tett Jákob erős Istenének:

3»Nem lépek be házam sátorába,
nem megyek föl fekvőhelyem nyugalmába,
4nem engedem szememet aludni,
pilláimat szunnyadozni,
5amíg helyet nem találok az Úrnak,
hajlékot Jákob erős Istenének!«

6Íme, hallottuk, hogy Efratában volt,
és rátaláltunk Jaár mezején.
7Lépjünk be az ő hajlékába,
boruljunk le lábának zsámolyához!
8Indulj el, Uram, nyugalmad helyére,
te és a te hatalmad ládája!
9Papjaid öltözzenek igazságba,
szentjeid pedig ujjongjanak.
10Dávidért, a te szolgádért,
ne vesd meg fölkentednek színét!

11Igaz esküt tett az Úr Dávidnak s azt nem másítja meg:
»Ágyékod gyümölcsét ültetem királyi székedbe.
12Ha fiaid megtartják szövetségemet,
s e törvényeimet, amelyekre megtanítom őket,
fiaik is mindenkor trónodon ülnek majd.«

13Mert Siont választotta ki az Úr,
lakásául azt választotta.
14»Ez lesz a nyugvóhelyem mindörökre,
itt lesz a lakásom, mert ezt szeretem.

15Özvegyeit áldva megáldom,
szegényeit jóllakatom kenyérrel.
16Papjait felruházom segítségemmel,
s ujjongva ujjonganak majd szentjei.

17Dávid hatalmát itt növelem meg,
fölkentemnek fáklyát készítek.
18Ellenségeit szégyenbe öltöztetem,
rajta azonban ragyogni fog koronája.«

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF