Keresés a Bibliában

Jákob áldása

49 1Jákob azután hívatta a fiait. Azt mondta nekik: »Gyűljetek össze, hadd adjam tudtotokra, mi vár rátok a távoli napokban! 2Gyűljetek össze, s halljátok, Jákob fiai,
halljátok atyátokat, Izraelt! 3Rúben, elsőszülöttem,
te erőm és erősségem kezdete:
a méltóságból elsőbbség,
a hatalomból nagyobb rész illetne! 4De kicsaptál, mint a víz!
Nem lesz elsőbbséged,
mert atyád fekhelyére léptél,
és ágyamat beszennyezted. 5Simeon és Lévi: testvérek ők,
fegyvereik az erőszak edényei. 6Tanácsukba a lelkem ne menjen,
gyülekezetükben dicsőségem ne legyen,
mert férfit gyilkoltak dühükben,
bikákat erőtlenné tettek önkényükben! 7Átkozott a dühük, mert nyakas,
és a haragjuk, mert kemény.
Elosztom őket Jákobban,
és szétszórom őket Izraelben. 8Júda: téged dicsőítenek majd testvéreid;
ellenségeid nyakán lesz a kezed,
és atyád fiai meghajolnak előtted. 9Júda fiatal oroszlán,
zsákmányért indulsz, fiam,
s megpihenve lefekszel, mint az oroszlán,
mint a nőstény oroszlán – ki merné felkelteni? 10El nem vétetik a fejedelmi pálca Júdától,
sem a vezér botja az ő térdei közül,
míg el nem jön az, akié az,
akinek a népek engedelmeskednek. 11Szőlőtőhöz köti csikaját,
az indához a szamara vemhét.
Borban mossa ruháját,
és szőlő vérében a palástját. 12Szeme feketébb a bornál,
s a foga fehérebb a tejnél. 13Zebulon a tenger partján lakik,
hajók kikötőjénél, és elér egész Szidonig. 14Isszakár mint erős szamár
hever a karámok között. 15Látja, hogy jó a nyugalom,
és hogy a földje kiváló.
Vállát tehát teher alá hajtja
s lesz belőle adózó szolga. 16Dán igazságot szolgáltat népének,
mint bármely törzse Izraelnek. 17Kígyó lesz Dán az úton,
vipera az ösvényen,
amely megmarja a ló patáját,
hogy lovasával hanyatt essék. 18A te szabadításodra várakozom, Uram! 19Gád ellen rablók támadnak,
de harcra készen ő követi nyomukat. 20Áser kenyere kövér,
királyoknak adhatna csemegét! 21Naftali iramló szarvas,
viseli szép szarvait. 22Gyümölcsöző fa József,
gyümölcstermő fa a forrás felett,
ágai áthajolnak a falon. 23Megkeserítették azonban, és belekötöttek,
ellene fordultak a dárdavetők. 24Ám összetört az íjuk,
s karjuk inai szétszakadtak
Jákob Hatalmasának keze által,
Izrael Pásztorának, Kövének neve által. 25Atyád Istene segítőd lesz,
s a Mindenható meg fog áldani téged
az ég áldásaival onnan felülről,
és a lent fekvő mélység áldásaival,
a mell és az anyaméh áldásaival. 26Atyád áldásai erősebbek
az örök hegyek áldásainál,
az ősi halmok kívánságánál!
Szálljanak József fejére,
testvérei nazírjának homlokára! 27Benjamin ragadozó farkas:
reggel prédát eszik,
este pedig zsákmányt osztogat.«

Jákob halála és temetése

28Ezek Izrael törzsei, mind a tizenketten. Ezt mondta nekik apjuk, és megáldotta őket, mindegyiket a neki szóló áldással. 29Aztán megparancsolta nekik: »Én immár népemhez térek. Temessetek engem atyáimhoz a Makpéla barlangba, amely a hetita Efron mezején van, 30Mamréval szemben, Kánaán földjén, amelyet Ábrahám vett meg a hetita Efrontól, a mezővel együtt, temetőbirtokul. 31Ott temették el őt, és a feleségét, Sárát. Ott temették el Izsákot is a feleségével, Rebekkával együtt, és ott fekszik eltemetve Lea is.« 32Amikor aztán befejezte parancsait, amelyeket fiainak adott, felhúzta lábát az ágyra, meghalt, és népéhez tért.

KNB SZIT BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF