Keresés a Bibliában

Ráfael, Tóbiás útitársa

5 1Tóbiás erre feleletül így szólt apjához, Tóbithoz: »Mindent úgy teszek majd apám, ahogy megparancsoltad nekem. 2A pénzt azonban hogyan szerezzem vissza, nem tudom. Gábael nem ismer engem, én sem ismerem őt. Milyen jelet adjak neki, hogy megismerjen engem, higgyen nekem és visszaadja a pénzt? Aztán meg az utat sem tudom, amely Médiába vezet.« 3Tóbit ezt válaszolta fiának Tóbiásnak: »Keze írását adta nekem és kézírásomat adtam neki, kettévágtuk, s mindegyikünk egy részt kapott és elhelyeztük övét a pénzzel. Húsz éve már, hogy e pénzt letétbe helyeztem. Most pedig fiam keress magadnak egy megbízható útitársat és megadjuk bérét, amikor visszajössz. S amíg élek szerezd meg tőle a pénzt.« 4Tóbiás elment, hogy keressen valakit, aki elmegy vele Médiába és ismeri az utat. Kint találkozott Ráfael angyallal, előtte állt, de nem tudta, hogy Isten angyala. 5Így szólt hozzá: »Honnét való vagy jó ifjú?« Erre ő így felelt: »Izrael fiai közül való vagyok, azért jöttem ide, hogy munkát keressek.« Tóbiás így szólt hozzá: »Ismered-e az utat Médiába?« 6Ő így felelt neki: »Ismerem, gyakran jártam ott, ismerem minden útját. Gyakran jártam Médiában és megszálltam Gábael testvérünknél, aki a médiai Rágesben lakik, két napi útra van Ekbatanától Rágesig. Ez hegyen, Ekbatana pedig a síkság közepén van.« 7Tóbiás így felelt neki: »Várj meg kérlek, amíg erről apámnak jelentést teszek. Fontos lenne számomra, hogy velem jöjj, megfizetem béredet.« 8Az így válaszolt: »Jól van, megvárlak, de ne maradj sokáig.« 9Tóbiás elment és jelentette apjának Tóbitnak, és elmondta neki: »Találtam valakit testvéreink, Izrael fiai közül, aki eljön velem.« Apja ezt mondta neki: »Hívd ide ezt az embert, hogy érdeklődjek családja meg törzse felől, megtudjam, megbízható-e, hogy elkísérjen téged fiam.« 10Tóbiás kiment, hívta őt és ezt mondta: »Ifjú, apám hív téged!« Belépett hozzá és először Tóbit üdvözölte. Ő pedig így válaszolt: »Nagy örömöd legyen!« Tóbit így felelt: »Micsoda örömöm lehet még. Nincs meg a szemem világa, nem látom az ég ragyogását, sötétség borul rám, mint a halottakra, akik már nem látnak világosságot. Élőhalott vagyok, az emberek hangját hallom, de őket nem látom.« Az angyal így szólt hozzá: »Légy erőslelkű, Isten nemsokára meggyógyít, légy erőslelkű!« Tóbit így szólt hozzá: »Fiam, Tóbiás, Médiába készül. Elmennél-e vele, s lennél-e vezetője? Megadom béredet testvér.« Így felelt neki: »Elmehetek vele, ismerek minden utat, többször jártam Médiában, bejártam hegyeit, völgyeit, ismerem minden ösvényét.« 11Tóbit így szólt hozzá: »Testvér, melyik családból és törzsből származol? Mondd el nekem, testvér!« 12Ő így felelt neki: »Miért érdekel a családom?« »Szeretném tudni – mondta Tóbit –, kihez tartozol, és mi a neved.« 13Ezt felelte: »Én Azarja vagyok, a nagy Ananja fia testvéreid közül.« 14Tóbit így szólt hozzá: »Isten hozott testvér, de ne haragudjál, hogy az igazat akartam megtudni családodról. Így hát testvérem vagy, tekintélyes nemzetségből. Ismertem Ananját és Nátánt, a nagy Semelja két fiát. Velem jártak Jeruzsálembe, velem együtt imádkoztak ott és nem tértek le a helyes útról. Testvéreid becsületes emberek, jó családból való vagy. Isten hozott közénk.« 15Majd így folytatta: »Minden napra adok egy drachma bért, s amire szükséged van neked és fiamnak. Menj el fiammal, 16és meg is toldom béredet.«

Tóbit bizalma

17Az angyal így felelt: »Elmegyek vele. Ne félj, oda is, vissza is szerencsés lesz utunk, mert az út biztonságos.« Tóbit így szólt hozzá: »Légy áldott testvér!« Majd hívta fiát és ezt mondta neki: »Készülj fel az útra fiam, és kelj útra testvéreddel. Isten, aki a mennyben van, oltalmazzon titeket itt és vezessen vissza benneteket hozzám egészségben, és az ő angyala kísérjen és védjen benneteket fiam.«
Tóbiás kiment, hogy útjára induljon, megcsókolta apját és anyját. Tóbit ezt mondta neki: »Szerencsés utat!« 18Anyja könnyekre fakadt és ezt mondta Tóbitnak: »Miért küldted el fiamat? Nemde ő kezünk botja, aki ki- és bejár előttünk? 19Nem a pénz a legfontosabb, s mit számít fiúnkhoz képest? 20Jó volt nekünk úgy élni, ahogy az Úr adta.« 21De ő így felelt neki: »Ne aggódj: fiúnk szerencsésen odaér és szerencsésen vissza is tér hozzánk, szemeid meglátják őt azon a napon, amikor szerencsésen visszajön hozzád. Ne aggodalmaskodj és ne félj miattuk, nővérem! 22Jó angyal jár vele, útja sikeres lesz, és egészségben tér majd haza.«

KNB SZIT BD RUF UF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF