Keresés a Bibliában

Földosztás a Jordán túlpartján

32 1Rúben és Gád fiainak pedig sok jószáguk és temérdek állatállományuk volt. Amikor tehát látták, hogy Jázer és Gileád állatok tartására alkalmas föld, 2elmentek Mózeshez, Eleazár paphoz meg a közösség fejedelmeihez és azt mondták: 3»Atarót, Díbon, Jázer, Nemra, Hesebon, Elále, Szábán, Nébó és Beón, 4az a föld, amelyet megvert az Úr Izrael fiainak színe előtt, állatok tartására igen jó föld, nekünk pedig, szolgáidnak igen sok állatunk van. 5Kérünk tehát, ha kegyelmet találtunk előtted, azt add nekünk, szolgáidnak birtokul, s ne vigyél minket át a Jordánon.« 6Azt felelte nekik Mózes: »Talán bizony testvéreitek háborúba menjenek, ti meg itt majd ültök? 7Miért csüggesztitek el Izrael fiainak lelkét, hogy ne merjenek átmenni arra a földre, amelyet az Úr nekik fog adni? 8Nem így tettek-e atyáitok, amikor elküldtem őket Kádes-Barneából, hogy kémleljék ki a földet? 9Miután ugyanis felmentek a Szőlőfürt völgyéig és szemügyre vették az egész földet, elcsüggesztették Izrael fiainak szívét, hogy ne menjenek be arra a területre, amelyet az Úr nekik adott. 10Meg is haragudott érte az Úr és megesküdött, mondván: 11‘Bizony azok közül, akik feljöttek Egyiptomból, egyetlen húszesztendős és annál idősebb ember sem fogja meglátni azt a földet, amelyet esküvel ígértem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, mert nem akartak követni engem, 12kivéve a kenizita Kálebet, Jefóne fiát meg Józsuét, Nún fiát, akik teljesítették akaratomat.’ 13Ezért haragudott meg az Úr Izraelre, ezért barangoltatta őket negyven esztendeig a pusztában, míg ki nem pusztult az az egész nemzedék, amely azt tette, ami gonosz az ő színe előtt. 14És íme – folytatta –, ti támadtatok atyáitok helyett, ti vétkes emberek fajzatai és sarjai, hogy növeljétek az Úr haragját Izrael ellen! 15Hiszen ha nem akarjátok követni őt, akkor a pusztában hagyja a népet és ti lesztek az okai, hogy mindnyájan elvesznek.« 16Erre azok közelebb járultak és azt mondták: »Csak aklokat akarunk építeni juhainknak, istállókat barmainknak, erős városokat gyermekeinknek, 17mi magunk azonban felfegyverkezve és harcra készen fogjuk járni a hadat Izrael fiainak élén, míg be nem visszük őket helyükre. Megerősített városokban csak gyermekeink lesznek, mindazzal együtt, amink van, a lakosok zaklatásai miatt. 18Mi nem térünk vissza házunkba, míg Izrael fiai el nem foglalják örökségüket, 19s nem kívánunk semmit sem a Jordánon túl, mert meglesz már birtokunk annak keleti vidékén.« 20Azt mondta erre nekik Mózes: »Ha megteszitek, amit ígértek és harcra készen járjátok az Úr előtt a hadat, 21s átkel minden hadakozó, fegyveres férfiatok a Jordánon, míg az Úr el nem veszti ellenségeit, 22s meg nem hódol előtte az az egész föld, akkor vétek nélkül fogtok állni az Úr és Izrael előtt, s elnyeritek azt a földet, amelyet akartok, az Úr előtt. 23Ha azonban nem teszitek meg, amit mondtok, nincs kétség benne, vétkeztek az Úr ellen, s tudjátok meg, hogy bűnötök utolér titeket. 24Építsetek tehát városokat gyermekeiteknek, aklokat és istállókat juhaitoknak meg barmaitoknak, de amit ígértetek, teljesítsétek.« 25Azt mondták erre Gád és Rúben fiai Mózesnek: »Szolgáid vagyunk, megtesszük, amit urunk parancsol. 26Gyermekeinket, asszonyainkat, juhainkat s állatainkat Gileád városaiban hagyjuk, 27mi pedig, szolgáid valamennyien harcra készen fogjuk járni a hadat, amint te, uram, mondod.« 28Parancsot adott tehát Mózes Eleazárnak, a papnak meg Józsuénak, Nún fiának, s az Izrael törzseiben levő nagycsaládok fejeinek és azt mondta nekik: 29»Ha átmennek Gád fiai s Rúben fiai veletek a Jordánon, hogy valamennyien felfegyverkezve harcoljanak az Úr előtt, s meghódol az a föld előttetek, akkor adjátok nekik Gileádot birtokul; 30ha azonban nem akarnak felfegyverkezve átmenni veletek Kánaán földjére, akkor közöttetek kapjanak lakóhelyet.« 31Azt felelték erre Gád fiai és Rúben fiai: »Ahogy az Úr szólott szolgáinak, úgy cselekszünk: 32felfegyverkezve átmegyünk az Úr előtt Kánaán földjére, de kijelentjük, hogy ezennel megkaptuk birtokunkat a Jordánon túl.« 33Odaadta tehát Mózes Gád és Rúben fiainak meg Manassze, József fia fél törzsének Szihon, amorita király országát meg Óg básáni király országát: földjüket és városaikat körös-körül. 34Felépítették tehát Gád fiai Díbont, Atarótot, Ároert, 35Etrótot, Sófánt, Jázert, Jegbaát, 36Betnemrát és Betháránt, a megerősített városokat és juhaiknak az aklokat. 37Rúben fiai pedig felépítették Hesebont, Elálét, Kirjátaimot, 38Nábót, Baálmeont – nevüket megváltoztatva –, meg Szabámát és nevet adtak a városoknak, amelyeket építettek. 39Mákirnak, Manassze fiának fiai pedig elmentek Gileádba, s azt elpusztították, lakosait, az amoritákat pedig megölték. 40Odaadta tehát Mózes Gileád földjét Mákirnak, Manassze fiának, s az megtelepedett rajta. 41Jaír, Manassze fia pedig elment, s elfoglalta falvaikat, s elnevezte őket Hávót-Jaírnak, azaz Jaír falvainak. 42Nóbe pedig elment, s elfoglalta Kánátot leányvárosaival együtt, s elnevezte a maga nevéről Nóbénak.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF