Keresés a Bibliában

A rézkígyó; harcok útközben

21 1Amikor ezt Árád kánaáni király, aki a Délvidéken lakott, meghallotta, azt tudniillik, hogy Izrael idejött a kémek útvonalán, hadat indított ellene, győzött és zsákmányt szerzett tőle. 2Ám Izrael fogadalmat tett az Úrnak, s azt mondta: »Ha kezembe adod ezt a népet, eltörlöm városaikat.« 3Az Úr meg is hallgatta Izrael könyörgését, s a kezébe adta a kánaániakat, s ő megölte őket, feldúlta városaikat, a helyet pedig elnevezte Hormának, azaz Átoknak. 4Aztán elindultak a Hór hegyétől a Vörös-tenger felé vivő úton, hogy megkerüljék Edom földjét. A nép azonban unni kezdte az utat meg a fáradságot 5és Isten és Mózes ellen lázadt: »Miért hoztál ki minket Egyiptomból, hogy meghaljunk a pusztában? Nincsen kenyér, nincsen víz, undorodik már a lelkünk ettől a felette sovány eledeltől.« 6Rábocsátotta ezért az Úr a népre a tüzes kígyókat, s azok sokakat halálra martak közülük. Erre 7elmentek Mózeshez, és azt mondták: »Vétkeztünk, mert az Úr ellen és te ellened szóltunk; könyörögj, hogy vegye le rólunk ezeket a kígyókat!« Könyörgött is Mózes a népért, 8mire az Úr így szólt hozzá: »Készíts egy rézkígyót, és tedd ki jelül: amelyik megmart feltekint rá, az életben marad.« 9Csinált tehát Mózes egy rézkígyót és kitette jelül: a megmartak, ha feltekintettek rá, meggyógyultak. 10Aztán elindultak Izrael fiai, és Obótban ütöttek tábort. 11Majd elvonultak onnan, és Jeábarimban ütötték fel sátraikat, abban a pusztában, amely kelet felől néz Moábra. 12Aztán felkerekedtek onnan is, és a Szered patakhoz jutottak. 13Miután azt elhagyták, az Arnonnal szemben ütöttek tábort. Ez a pusztában van és az amoriták területéről jön ki. Az Arnon a határa ugyanis Moábnak, az választja el a moabitákat és az amoritákat. 14Ezért mondja az Úr harcainak könyve:»Amint a Vörös-tengerrel cselekedett,
Úgy cselekszik Arnon patakjaival is. 15Lehajlottak a patakok szirtjei,
Hogy megpihenhessenek Árnál
És letelepedhessenek a moabiták határánál.«
16Onnan feltűnt az a kút, amelyről azt mondta az Úr Mózesnek: »Gyűjtsd egybe a népet, s vizet adok neki.« 17Akkor énekelte Izrael ezt az éneket:»Jöjj fel, kút! Énekeljetek neki! 18Kút, amelyet fejedelmek ástak,
a nép vezérei vájtak
törvénypálcával és botjukkal.«A pusztából Mattánába, 19Mattánából Nahálielbe, Nahálielből Bámótba, 20Bámótból abba a völgybe mentek, amely Moáb mezején, a sivatagra néző Fászga tetején van. 21Szihonhoz, az amoriták királyához pedig követeket küldött Izrael, üzenvén: 22»Kérlek, hadd vonulhassak át földeden. Szántókra és szőlőkre nem térünk, vizet a kutakból nem iszunk, az országúton megyünk, míg át nem vonulunk területeden.« 23Ám ő nem akarta megengedni, hogy Izrael átvonulhasson területén, sőt egybegyűjtötte seregét, s kivonult ellene a pusztába, s amikor eljutott Jászába, harcba szállt Izraellel. 24Ez azonban megverte őt a kard élével, s elfoglalta földjét az Arnontól a Jabbokig, Ammon fiaiig, mert az ammoniták határát erős őrség tartotta. 25Valamennyi városát elvette tehát Izrael, s megtelepedett az amoriták városaiban, Hesebonban és leányvárosaiban. 26Hesebon városa ugyanis Szihoné, az amoriták királyáé volt, mert ő harcra kelt Moáb királyával, s elvette tőle az egész földet, amely uralma alatt volt, egészen az Arnonig. 27Azért mondják a példabeszédben:
»Gyertek Hesebonba
Építeni, s erősítni Szihon városát. 28Tűz csapott ki Hesebonból,
Láng Szihonnak városából
S megemésztette a moabita Árt
S Arnon magaslatainak lakóit. 29Jaj neked Moáb!
Elvesztél Kámos népe,
Mert ő futni hagyta fiait,
Az amoriták királyának, Szihonnak
Fogságába juttatta lányait. 30Elpusztult a birodalmuk Hesebontól Dibonig,
Kimerülve értek csak el Nóféig és Medebáig.« 31Így telepedett meg Izrael az amoriták földjén. 32Ekkor Mózes elküldött, hogy kémleljék ki Jázert, mire elfoglalták leányvárosait, s meghódították lakosait. 33Aztán megfordultak és felmentek a Básán felé vivő úton. Ám Óg, Básán királya kivonult ellenük egész népével együtt, hogy harcra keljen velük Edráiban. 34Azt mondta ekkor az Úr Mózesnek: »Ne félj tőle, mert kezedbe adom őt és egész népét meg földjét, s úgy elbánsz vele, mint ahogy elbántál Szihonnal, az amoritáknak azzal a királyával, aki Hesebonban lakott.« 35Megverték tehát őt is a fiaival együtt, s az egész népét az utolsó szálig, a földjét pedig elfoglalták.

KNB SZIT BD RUF UF KG

Előző fejezet Következő fejezet