Keresés a Bibliában

23 1Uram! Atyám, és életem Ura!
Ne hagyj engem kényükre- kedvükre,
és ne engedd, hogy elessem miattuk. 2Bárcsak ostort tartanának készen elmémnek,
bölcs fenyítéket szívemnek,
hogy ne kíméljenek engem tévedéseik miatt,
s el ne nézzék botlásaikat, 3hogy meg ne sokasodjanak tévedéseim,
el ne szaporodjanak vétkeim,
és meg ne gyarapodjanak bűneim;
hogy le ne roskadjak ellenfeleim láttán,
és örömét ne lelje rajtam ellenségem! 4Uram! Atyám, és életem Istene!
Ne hagyj engem ajkam önkényére! 5Ne adj nekem fennhéjázó szemet,
tarts távol tőlem minden mohóságot! 6Távoztasd tőlem a test kívánságát,
ne vegyen erőt rajtam a fajtalan vágy,
és ne engedj át a szemérmetlen és dőre léleknek!

Tanítás a beszédről

7Hallgassátok, fiaim, a tanítást a szájról!
Aki ehhez tartja magát, nem megy tönkre ajka miatt,
és nem bukik el a legrútabb tettek által. 8Hiúsága folytán esik csapdába a bűnös,
és miatta botlik a kevély és gyalázkodó. 9Ne szokja meg szád az esküvést,
mert sok botlás következik ezáltal. 10Ne vedd szádba Isten nevét szüntelen,
és a Szentnek nevét ne keverd beszédedbe,
mert nem maradsz ezek miatt büntetlenül. 11Mint a szolga, akit folyton kérdőre vonnak,
s a kék foltok nem hiányoznak róla,
úgy mindaz, aki esküdözik és a Nevet száján hordozza,
soha nem tisztul meg a bűntől. 12A férfi, aki sokat esküdözik, eltelik törvényszegéssel,
s a csapás el nem távozik házától. 13Ha esküszegő, a bűne rajta van,
ha föl sem veszi, kétszeresen vétkezik. 14Ha pedig hamisan esküdött, nincsen mentsége,
és háza betelik büntetéssel. 15Van még egyéb beszéd is, amely halált érdemel:
elő ne forduljon az Jákob örökségében! 16Hisz távol állnak mindezek a jámboroktól,
mert ők nem hemperegnek bűnökben! 17Ne szokja meg szád a zabolátlan beszédet,
mert bűnös szó van benne! 18Amikor előkelők körében állsz,
gondolj apádra és anyádra, 19hogy el ne feledkezzék rólad Isten a színük előtt,
és szokásodtól elbódítva gyalázatot ne szenvedj,
ne kelljen kívánnod, hogy meg se születtél volna,
s meg ne átkozd születésed napját. 20A gyalázatos beszédhez szokott emberen
nem fog a nevelés teljes életében.

Óvás az erkölcstelenségtől

21Kétfajta ember bővelkedik bűnben,
a harmadik pedig haragot és romlást hív ki magára, 22mert a heves vágy, mint az égő tűz,
el nem alszik, amíg csak el nem emészt valamit: 23az ember, aki önnön testével vétkezik,
fel nem hagy vele, amíg a tűz ki nem ég, 24minden falat édes a parázna embernek,
el nem fárad és mindvégig bűnözik. 25Mindaz, aki otthagyja saját ágyát,
kockára veti életét és mondja: »Ki lát engem? 26Sötétség vesz körül és falak takarnak;
senki sem néz engem! Kitől féljek?
Nem gondol a Magasságbeli bűneimmel!« 27És nem tudja, hogy az ő szeme mindent meglát,
az ilyen emberi félelem ugyanis elűzi magától Isten félelmét,
mert csakis az emberek szemétől tart. 28Nem gondol azzal, hogy az Úr szeme a napnál is sokkal fényesebb,
kémleli az ember minden útját és a tenger mélységét,
és látja az emberek szívének legtitkosabb rejtekét. 29Mert az Úr Isten ismert mindent, még mielőtt megteremtette,
de bevégzésük után is meglát mindeneket. 30A város utcáin bűnhődik majd az ilyen,
megkergetik, mint a csikót,
és elkapják, ahol nem is gondolja, 31megszégyenül majd mindenki előtt,
mert nem gondolt az Úr félelmével. 32Így jár minden asszony is, aki elhagyja férjét,
és házasságtörésből állít örököst, 33először azért, mert engedetlen volt a Fölséges törvénye iránt,
másodszor, mert férje ellen vétett,
harmadszor, mert házasságot törve bujálkodott,
és más férfitől szerzett magának gyermekeket. 34A közösség elé vezetik az ilyet,
és gyermekei megszenvednek érte. 35Nem hajtanak gyökeret gyermekei,
és ágai nem teremnek gyümölcsöt, 36átokként hagyja emlékét,
és nem lehet eltörölni gyalázatát. 37A hátrahagyottak pedig belátják,
hogy nincs jobb az Isten félelménél,
és semmi sem édesebb, mint figyelni az Úr parancsaira. 38Nagy dicsőség követni az Urat,
mert ezzel lehet tőle hosszú életet nyerni.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF