Keresés a Bibliában

11 1Azt kérdem tehát: Vajon elvetette Isten az ő népét? Semmi esetre sem! Hiszen én is izraelita vagyok, Ábrahám utóda Benjamin törzséből. 2Isten nem taszította el népét, amelyet eleve magáénak ismert. Vagy nem tudjátok, mit mond az Írás Illésről, hogyan tesz panaszt Istennél Izrael ellen? (Zsolt 94,14) 3»Uram, prófétáidat megölték, oltáraidat felforgatták, egyedül én maradtam meg, s nekem is az életemre törnek«.
(1Kir 19,10)

4És mit mond neki az isteni válasz?
»Meghagytam magamnak hétezer férfit,
akik nem hajtottak térdet Baál előtt«
{1Kir 19,18}.

5Éppígy a jelenben is van maradék a kegyelemből való kiválasztás alapján. 6De ha kegyelemből, akkor már nem tettek fejében; különben a kegyelem már nem volna kegyelem.
7Hogyan is van tehát? Amit Izrael keres, azt nem érte el, a választottak pedig elérték. A többiek viszont vakok lettek,

8amint meg van írva:
»Isten a kábulat lelkét adta nekik;
szemeket, hogy ne lássanak,
füleket, hogy ne halljanak,
mind a mai napig«
.

(Iz 6,9-10; MTörv 29,3)

9Dávid is azt mondja:
»Asztaluk váljék számukra tőrré és csapdává,
botránkozássá és megtorlássá!

10Szemük homályosodjék el, hogy ne lássanak,
és hátukat görnyeszd meg egészen!«

11Azt kérdem mármost: Vajon úgy botlottak-e meg, hogy végleg elessenek? Semmi esetre sem. Ellenkezőleg, az ő bukásukból üdvösség támadt a nemzeteknek azért, hogy őket versengésre serkentse. 12Ha pedig már a bukásuk is nyereség a világnak, és mulasztásuk gazdagodás a nemzeteknek, mennyivel inkább az lesz a beteljesedésük!
13Nektek, nemzeteknak azonban azt mondom: Amennyiben én a nemzetek apostola vagyok, a szolgálatomat megbecsülöm, 14hátha versengésre serkenthetem véreimet, és üdvözítek közülük egyeseket. 15Mert ha az ő félreállításuk a világ megbékélését szolgálja, mi más lesz a befogadásuk, ha nem élet a halálból? 16Ha a termés zsengéje szent, a belőle készült tészta is az, és ha a gyökér szent, az ágak is azok. 17Ha egyik-másik ág le is törött, téged pedig vadolajfa létedre beoltottak közéjük, s így részese lettél az olajfa gyökerének és dús nedvének, 18ne kérkedj az ágak ellenében. Ha kérkedsz, tudd meg, hogy nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.
19Mondhatnád ugyan: »Azért törték le azokat az ágakat, hogy engem beoltsanak.« 20Igen, ők a hitetlenség következtében törtek le, te azonban a hit által állsz; ne légy tehát fennhéjázó, hanem félj. 21Mert ha Isten nem kegyelmezett meg a természetes ágaknak, neked sem fog megkegyelmezni!
22Lásd meg tehát Isten jó voltát és szigorúságát! Azok iránt, akik elestek, a szigorúságát, irántad pedig Isten jóvoltát, ha megmaradsz a jóságban – máskülönben téged is le fognak metszeni. 23De ha felhagynak hitetlenségükkel, őket is beoltják, mert Istennek van hatalma, hogy újra beoltsa őket. 24Ha ugyanis téged kivágtak a természetes vadolajfából, és beoltottak a természet rendjén kívül a nemes olajfába, mennyivel inkább be fogják oltani saját olajfájukba azokat, akik a természet szerint oda tartoznak?
25Nem akarom, testvérek, hogy saját bölcsességetekre hagyatkozzatok, és meg ne ismerjétek azt a titkot, hogy a vakság Izraelnek csak egy részében következett be, addig, amíg a nemzetek összessége be nem lép,

26s így majd egész Izrael üdvözül, amint meg van írva:
»Eljön a Szabadító Sionból,
és elfordítja Jákobtól a gonoszságot
.

(Iz 59,20-21 G)

27S ez lesz velük a szövetségem,
amikor elveszem a bűneiket«
.

(Jer 31,33-34) 28Ők az evangéliumot tekintve ellenségek ugyan a ti javatokra; a kiválasztottságot tekintve azonban igen kedvesek az ősök kedvéért. 29Isten ugyanis nem bánja meg adományait és hívását. 30Hiszen ahogyan egykor ti nem hallgattatok Isten szavára, most azonban irgalmasságot nyertetek az ő engedetlenségük miatt: 31ugyanúgy ők most engedetlenek az irántatok megnyilvánult irgalmasság miatt, hogy most ők is irgalmasságot nyerjenek. 32Isten ugyanis mindenkit engedetlenségbe zárt, hogy mindenkin könyörüljön.
33Milyen nagy Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának mélysége! Mennyire megfoghatatlanok az ő ítéletei, és kifürkészhetetlenek az ő útjai!

34Mert ki ismerte az Úr gondolatát?
Vagy ki volt az ő tanácsadója?

35Vagy ki adott előbb neki,
hogy vissza kellene fizetnie?

(Iz 40,13-14}<br) 36Mert minden belőle, általa és érte van. Dicsőség neki mindörökké! Ámen.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

11,3 Isten megtartja ígéreteit: ha a választott nép visszautasítja magatartásával az üdvösséget, Isten kiválasztja tervei megvalósításához a »maradék«-ot, amelyről az egykori próféták ismételten említést tesznek.

11,25 Izraelnek a másik, választott része már most részesül a megváltásban; miután a pogányok megtérnek, Izrael egésze is hinni fog. Pál Istentől kapta ezt a kinyilatkoztatást, s ezt itt nyilvánosságra hozza.

11,32 Meglehetősen erős megfogalmazás (vö. Gal 3,22). Isten azt akarja, hogy mindenki megtapasztalja: saját erejéből képtelen a bűnöktől és azok következményeitől megszabadulni. Ezután siet az ember segítségére a maga irgalmával. Így az ember megértheti, hogy kitől származik az üdvösség, és áldani fogja Istent. Bezárt: hagyta, hogy megtapasztalja a bűnnek való kiszolgáltatottságot.

Előző fejezet Következő fejezet