Keresés a Bibliában

12 1Gondolj Teremtődre ifjúságod napjain,
mielőtt elkövetkeznek a nyomorúságos napok,
s eljönnek az esztendők, amelyekről azt mondod:
»Ezek nincsenek kedvem szerint!« 2Mielőtt elsötétül a nap,
a világosság, a hold és a csillagok,
amikor a felhők eső után újra megjönnek; 3amikor a háznak őrei reszketnek,
s az erőteljes férfiak meginognak;
az őrlő leányzók, ha kevesen vannak, felhagynak dolgukkal,
s az ablakon leskelődők homályba borulnak; 4amikor bezárulnak az utcára nyíló ajtók,
s a malom zaja elcsendesül;
amikor madárfüttyre felkelnek,
s az énekes leányzók mindannyian elhalkulnak; 5amikor a magas helyektől is félnek
s az úton ijedeznek;
amikor virágzik a mandulafa,
mikor a sáska nehezen vánszorog,
és a fűszer mit sem ér,
mert az ember elmegy örök hajlékába,
és siratók járnak körül az utcán; 6amíg el nem szakad az ezüstfonál,
és el nem reped az aranyedény,
amíg össze nem zúzódik a korsó a forrásnál,
és el nem törik a kerék a kútnál: 7visszatér a por a földbe, ahonnan vétetett,
s az éltető lehelet visszatér Istenhez, aki adta.

Keretvers

8Csupa hiúság!– mondja a Prédikátor – minden csak hiúság!

KÉT UTÓSZÓ A KIADÓTÓL: 12,9-14

Első utószó

9A Prédikátor egyébként igen bölcs ember volt, a népet tudásra tanította, elbeszélte, amit cselekedett, és vizsgálódva sok mondást szerzett. 10Hasznos igéket keresett, és le is írta azt, ami helyes: igaz igéket. 11A bölcsek szavai olyanok, mint az ösztöke; mint a mélyen bevert szegek, amelyeket egy pásztor ad a tanítók tanácsa által. Ennél több után ne kutass, fiam!

Második utószó

12A sok könyvcsinálásnak nincs sem hossza, sem vége, s a gyakori töprengés a test sanyarúsága! 13Halljuk mindnyájan a beszédnek végét: Féld az Istent, és tartsd meg parancsait, mert ez az egész ember, 14mivel Isten minden tettet ítéletre bocsát, minden rejtett dolgot, legyen az jó vagy gonosz!

KNB SZIT BD RUF UF KG

Előző fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF