Keresés a Bibliában

A bölcsesség Isten ajándéka

8 1Nem hív-e a bölcsesség,
nem hallatja-e szavát az okosság? 2Odaáll a legmagasabb, kiemelkedő ormokra, az útszélre,
oda, ahol ösvények találkoznak, 3a város kapui mellett,
s a bejáratnál így kiált fennhangon: 4»Hozzátok beszélek, férfiak!
Az emberek fiaihoz szól szavam! 5Értsetek okos szót, ti balgák,
kapjatok észbe, ti dőrék! 6Hallgassatok meg, mert kiváló dolgokról beszélek,
és igazságra nyílnak ajkaim, 7mert szám igazságot beszél,
és ajkam a gonoszt utálja. 8Minden szavam igazság,
nincs abban hamis, nincs csűrés-csavarás. 9Világosak azok az okosaknak,
és egyenesek azoknak, akik meglelték a tudományt. 10Intelmemet vegyétek, és ne az ezüstöt,
és tudást válasszatok inkább, mint aranyat, 11mert becsesebb a bölcsesség minden drágaságnál,
és nincs hozzá fogható kívánatos dolog.« 12Én, a bölcsesség, ott lakom az eszességben,
és vagyok jelen az értelmes gondolatokban. 13Az Úr félelme gyűlöli a gonoszságot,
utálja a dölyföt, a kevélységet,
a gonoszság útját és a hamis szájat. 14Enyém a tanács, az igazságosság,
enyém az okosság, enyém az erő! 15Általam uralkodnak a királyok,
és tesznek igazságot a törvényhozók. 16Általam kormányoznak az uralkodók,
és ítélkeznek a hatalmasok. 17Szeretem azokat, akik szeretnek engem,
akik virradatkor keresnek, meg is találnak. 18Nálam van a gazdagság és a pompa,
a tisztes vagyon, a becsületesség. 19Jobb a gyümölcsöm aranynál és drágakőnél,
s javaim többet érnek a színezüstnél. 20Az igazság útjain járok,
a jog ösvényei közepén, 21hogy gazdaggá tegyem azokat, akik szeretnek engem,
és megtöltsem kincsesházaikat. 22Az Úr szerzett engem útjai elején,
kezdetben, mielőtt bármit is alkotott. 23Öröktől fogva rendelt engem,
ősidők óta, még a föld előtt. 24Nem voltak még tengerek, én már fogantattam,
még nem törtek elő a vízben dús források, 25még nem álltak a hegyek súlyos tömegükben,
a halmok előtt születtem. 26Még nem teremtette meg a földet és a folyókat
és a földkerekség sarkait, 27amikor az eget felállította, már ott voltam,
amikor biztos törvénnyel kört vont a mélység színe fölé. 28Amikor a fellegeket odafenn megerősítette,
és kimérte a vízforrásokat. 29Amikor a tengert körülvette határával,
és törvényt szabott a vizeknek,
hogy át ne hágják határaikat.
Amikor a föld alapjait megvetette, 30ott voltam mellette, mindent elrendeztem,
és gyönyörködtem nap nap után,
színe előtt játszadoztam mindenkor. 31Játszadoztam a földje kerekségén,
és gyönyörűség volt nekem az emberek fiai között lenni. 32Most pedig, gyermekeim, hallgassatok rám!
Boldogok, akik megtartják útjaimat! 33Hallgassátok az intést, legyetek bölcsek,
és el ne vessétek azt magatoktól! 34Boldog az ember, aki hallgat rám,
aki ajtómnál virraszt naponta,
és őrzi ajtóm félfáját, 35mert aki engem megtalál, életet talál,
és üdvöt nyer az Úrtól. 36Aki azonban ellenem vét, a saját lelkének árt,
mindenki, aki gyűlöl engem, a halált kedveli!

KNB SZIT BD RUF UF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF