1. Káldi-Neovulgáta
2. A példabeszédek könyve

KNB SZIT BD RUF KG

1. fejezet

Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának mondásai a bölcsesség és fegyelem tanulására, >>

2. fejezet

Fiam! Ha megfogadod szavaimat és megőrzöd magadnál parancsaimat, megnyitod füledet a bölcsességnek, és szívedet az okosság megismerésére adod, >>

3. fejezet

El ne felejtsd, fiam, tanításomat, és szíved őrizze meg parancsaimat, mert számos napot, életévet és boldogságot szereznek neked! >>

4. fejezet

Halljátok, gyermekek, atyai intelmemet, és figyeljetek jól, hogy okosságot tanuljatok! Üdvös oktatásban részesítlek titeket, ezért el ne hagyjátok tanításomat! >>

5. fejezet

Figyelmezz, fiam, bölcsességemre, hajtsd füledet okosságomra, hogy óvatos légy, és ajkad megőrizze a tudást. Ügyet se vess a csalfa nőre, >>

6. fejezet

Fiam, ha társadért jótálltál, ha kezedet adtad idegenért, ha tulajdon szád szava csapdába ejtett, és rabbá tett saját beszéded, >>

7. fejezet

Fiam! Őrizd meg szavaimat, rejtsd magadba parancsaimat! Tartsd meg parancsaimat, akkor élni fogsz, és tanításomat, mint szemed fényét! >>

8. fejezet

Nem hív-e a bölcsesség, nem hallatja-e szavát az okosság? Odaáll a legmagasabb, kiemelkedő ormokra, az útszélre, oda, ahol ösvények találkoznak, >>

9. fejezet

A bölcsesség házat épített magának, kifaragta hét oszlopát, leölte áldozatait, elegyítette borát, meg is terítette asztalát. >>

10. fejezet

A bölcs fiú öröme atyjának, a balga fiú pedig búbánata anyjának. Igaztalan kincsek semmit sem érnek, a becsületesség ellenben megment a haláltól. >>

11. fejezet

Utálja az Úr a hamis mérleget, de kedvét leli a csorbítatlan súlyban. Ahol gőg van, ott gyalázat is lesz, de ahol szerénység van, ott bölcsesség is van. >>

12. fejezet

Aki szereti a feddést, szereti az okulást, aki pedig fázik az intéstől, az balga. A jó az Úrtól kegyben részesül, de aki saját gondolataiban bizakodik, istentelenül cselekszik. >>

13. fejezet

A bölcs fiú hallgat atyjára, az arcátlan pedig nem hallgat a korholásra. Mindenki a szája gyümölcsétől lakik jól, a csalárdok lelke azonban igaztalan. >>

14. fejezet

A bölcs nő felépíti házát, a balga pedig a felépültet is lebontja kezével. Az igaz úton járó, istenfélő embert lenézi az, aki gyalázatos úton halad. >>

15. fejezet

Szelíd felelet megtöri a haragot, sértő szó pedig szítja az indulatot. A bölcsek nyelve ékessé teszi a tudományt, a balgák szája pedig dőreséget bugyogtat. >>

16. fejezet

Az ember dolga a szív előkészítése, de az Úrtól érkezik a nyelv helyes válasza. Az ember minden útja hibátlan a saját szemében, a lelkeket azonban az Úr veti latra. >>

17. fejezet

Többet ér egy száraz falat békességben, mint egy ház tele áldozati hússal, perpatvar mellett. Az okos szolga úrrá lesz haszontalan fiakon, s a testvérek között ő osztja el az örökséget. >>

18. fejezet

Alkalmat keres, aki szakítani akar barátjával, az ilyen pedig gyalázatos lesz mindenkor. A balga nem fogadja be az okosság igéit, ha nem azt mondod, amit elméjében forgat. >>

19. fejezet

Jobb a szegény, akinek útja feddhetetlen, mint a romlott ajkú és esztelen gazdag. Nincs ott jó, ahol nincs meg a lélek ismerete, aki siet lábával, az mellélép. >>

20. fejezet

Buja dolog a bor, és tombol a részegség, aki ezekben gyönyörködik, bölcs nem lesz. A király fenyegetése olyan, mint az oroszlán bömbölése, önmaga ellen vét, aki őt felbőszíti. >>

21. fejezet

Olyan a király szíve az Úr kezében, mint a vízfolyás, ahová akarja, oda irányítja. Az ember minden útja helyes a saját szemében, a szíveket mégis az Úr veti latra. >>

22. fejezet

Többet ér a jó név nagy gazdagságnál, s a kedvesség ezüstnél és aranynál. Van egymás mellett gazdag is, szegény is: mindegyiket az Úr alkotta. >>

23. fejezet

Ha leülsz, hogy fejedelemmel egyél, arra legyen gondod, amit eléd raknak, tégy kést a torkodra, hogy uralkodni tudj kívánságodon. >>

24. fejezet

Gonosz embereket ne nézz irigy szemmel, és ne kívánkozz közéjük, mert szívük erőszakot tervez, és ajkuk csalárdságot beszél. >>

25. fejezet

Ezek is Salamon mondásai, amelyeket Hiszkijának, Júda királyának emberei gyűjtöttek egybe. Isten dicsősége a dolgot elrejteni, a királyok dicsősége pedig a kérdést kideríteni. >>

26. fejezet

Mint a hó a nyárhoz, az eső az aratáshoz, éppúgy nem illik a balgához a megtiszteltetés. Ahogy a madár tovaszáll s a fecske elrepül, az ok nélkül kimondott átok sem talál. >>

27. fejezet

Ne dicsekedjél a holnappal, hisz nem tudod, mit hoz az eljövendő nap! Más dicsérjen téged, ne a saját szád, idegen valaki, és ne a saját ajkad! >>

28. fejezet

A gonosz menekül, mikor nem is üldözi senki sem, az igaz pedig bizton érzi magát, mint a bátor oroszlánkölyök. Az erőszakosok hibájából viszályok támadnak, az okos ember azonban elfojtja azokat. >>

29. fejezet

A férfira, aki a dorgálót nyakaskodva megveti, hirtelen eljön a romlás, amelyből nincs számára felépülés. Örvend a nép, ha az igazak gyarapodnak, de sóhajt a nép, ha gonoszok jutnak uralomra. >>

30. fejezet

A masszai Águrnak, Jáke fiának mondásai. Így szól a férfi, akivel Isten van, és mert Isten vele van, bátorsággal mondja: Balgább vagyok, mint a többi ember, és nincsen emberi bölcsességem! >>

31. fejezet

Lámuelnek, Massza királyának igéi, amelyekkel őt anyja oktatta. Mi az, kedvesem? Mi az, ó, méhem gyermeke? Mi az, ó fogadalmaim gyermeke? >>