20

¹Buja dolog a bor, és tombol a részegség,
aki ezekben gyönyörködik, bölcs nem lesz.

²A király fenyegetése olyan, mint az oroszlán bömbölése,
önmaga ellen vét, aki őt felbőszíti.

³Becsületére válik a férfinak, ha felhagy a viszállyal,
bezzeg beleártja magát a veszekedésbe mindaz, aki balga!

⁴A tunya a hideg miatt elhagyja a szántást,
ezért nyáron koldul, de nem adnak neki!

⁵Mint a mély víz, olyan a terv az ember szívében,
de az okos ember kimeregeti azt.

⁶Sok emberről állítják, hogy jószívű,
de ki talál olyat, akiben meg lehet bízni?

⁷Az igaz, aki tökéletességben jár,
boldog gyermekeket hagy maga után.

⁸A király, amikor ítélőszékén ül,
tekintetével elszéleszt minden gonoszt.

⁹Ki mondhatja: tiszta a szívem,
tiszta vagyok a bűntől?

¹⁰A kétféle súly és kétféle mérték:
mindkettő utálatos Isten előtt.

¹¹A gyermeket meg lehet ismerni abból, hogy mit tesz-vesz,
hogy tiszták s helyesek-e cselekedetei?

¹²A halló fület, a látó szemet:
mind a kettőt az Úr alkotta.

¹³Ne szeresd az alvást, hogy a szegénység el ne nyomjon,
tartsd nyitva szemedet, akkor jóllakhatsz kenyérrel!

¹⁴»Silány! Silány!« – mondja minden vevő,
s amikor elmegy, nagyra van vele.

¹⁵Lehet valakinek aranya és drágaköve bőven,
a legbecsesebb ékszer mégis csak az értelmes száj.

¹⁶Csak vedd el a ruháját, mert kezese lett másnak,
végy zálogot tőle idegenek miatt!

¹⁷Édes az embernek a csalárdság kenyere,
de azután szája betelik kaviccsal.

¹⁸Tanácstól erősödnek a tervek,
bölcs számítással kell viselni hadat!

¹⁹Aki pletykával házal, elárulja a titkot,
ezért ne barátkozz oktalan fecsegővel!

²⁰Aki átkozza atyját és anyját,
annak mécsese a sötétség idején kialszik.

²¹Az örökséget, amelyet eleinte siettetnek,
nem áldják a végén.

²²Ne mondd: »Visszafizetem a gazságot!«
Az Úrban bízzál, ő majd megsegít.

²³Utálja az Úr a kétféle súlyt,
a hamis mérleg nem jó!

²⁴A férfi lépteit az Úr irányítja,
hogy is érthetné meg az ember a saját útját?

²⁵Kelepce az embernek,
ha valamit elsietve szentnek nyilvánít,
s a fogadalom után gondolja meg a dolgot.

²⁶A bölcs király szétszórja a gonoszokat,
és kereket gurít rájuk.

²⁷Az ember lelke az Úr fáklyája,
amely bensőnk minden rejtekét kifürkészi.

²⁸A királyt szeretet és hűség oltalmazza,
trónusát a kegyesség támogatja.

²⁹Az ifjak büszkesége az erejük,
s a vének tisztessége az ősz haj.

³⁰Az ütés kék foltja megtisztítja a gonoszokat,
és a verés a test belső részeit.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet