Keresés a Bibliában

7 1Ekkor köréje gyülekeztek a farizeusok, és néhány írástudó, aki Jeruzsálemből jött. 2Ezek azt látva, hogy tanítványai közül egyesek közönséges, azaz mosdatlan kézzel esznek kenyeret, morgolódtak. 3A farizeusok ugyanis, és általában a zsidók, hacsak kezüket egy maréknyi vízzel meg nem mossák, nem esznek, követve a régiek hagyományát. 4Ha a piacról jönnek, nem esznek, amíg meg nem mosdanak; és sok egyéb dolog van, amit hagyományaik szerint meg kell tartaniuk: a poharak és korsók, a rézedények és ágyak mosását. 5Megkérdezték tehát őt a farizeusok és írástudók: »Miért nem élnek tanítványaid a régiek hagyománya szerint, miért esznek kenyeret közönséges kézzel?«

6Ő ezt felelte nekik: »Helyesen jövendölt rólatok Izajás, képmutatók, amint írva van:
‘Ez a nép ajkával tisztel engem,
de a szíve távol van tőlem.

7Pedig hiába tisztelnek,
ha emberi tudományt és parancsokat tanítanak’
.

8Mert Isten parancsát elhagyva az emberek hagyományát tartjátok, a korsók és poharak mosását, és sok egyéb ezekhez hasonló dolgot cselekedtek.« 9Majd így folytatta: »Szépen kijátsszátok Isten parancsolatát, hogy a magatok hagyományát megtartsátok. 10Mózes ugyanis azt mondta: ‘Tiszteld atyádat és anyádat’; és: ‘Aki atyját vagy anyját gyalázza, haljon meg’. (Kiv 20,12; 21,17) 11Ti pedig azt mondjátok: ‘Ha az ember azt mondja apjának vagy anyjának: korbán, azaz fogadalmi ajándék az, ami tőlem neked járna’, 12azontúl már nem engeditek, hogy valamit tegyen az apjáért vagy anyjáért, 13s így érvénytelenítitek Isten szavát a ti hagyományotok kedvéért, melyet tovább adtok; és sok más effélét cselekszetek.«
14Ezután ismét magához hívta a tömeget, és azt mondta nekik: »Hallgassatok rám mindnyájan és értsétek meg: 15Semmi, ami kívülről megy be az emberbe, nem teheti őt tisztátalanná, hanem ami az emberből kijön, az szennyezi be az embert. 16Akinek füle van a hallásra, hallja meg.«
17Amikor bement a házba a tömeg elől, megkérdezték őt tanítványai a példabeszéd értelméről. 18Így válaszolt nekik: »Hát ti is ilyen értetlenek vagytok? Nem látjátok be, hogy mindaz, ami kívülről megy be az emberbe, nem szennyezheti be őt, 19mert nem a szívébe jut, hanem a gyomrába, aztán pedig az árnyékszékre kerül?« Ezzel megtisztított minden ételt. 20»Hanem, amint mondtam, ami az emberből kijön, az teszi tisztátalanná az embert. 21Mert belülről, az emberek szívéből erednek a gonosz gondolatok, házasságtörések, lopások, gyilkosságok, 22hűtlenség, kapzsiság, gonoszság és csalárdság, kicsapongások, irigység, káromkodás, kevélység és esztelenség. 23Mindez a rossz belülről származik, és tisztátalanná teszi az embert.«
24Ezután továbbment onnan, és Tírusz és Szidon vidékére ment. Betért egy házba, de nem akarta, hogy valaki is megtudja; mégsem maradhatott titokban. 25Mindjárt hírét vette egy asszony is, akinek a lányában tisztátalan lélek volt; odajött és a lábaihoz borult. 26Az asszony pogány volt, szír-föníciai nemzetiségű, s kérte őt, hogy űzze ki lányából az ördögöt. 27Ő azt mondta neki: »Hadd lakjanak jól először a gyermekek; mert nem való elvenni a gyerekek kenyerét, és odadobni a kiskutyáknak.« 28De az asszony folytatta: »Uram! A kiskutyák is esznek az asztal alatt a gyermekek morzsáiból!« 29Erre ő azt felelte neki: »Mivel ezt mondtad, menj, kiment az ördög lányodból.« 30Amikor hazaért, a kislányt az ágyon fekve találta, és az ördög már kiment belőle.
31Ezután ismét eltávozott Tírusz vidékéről. Szidonon át a Galileai tengerhez ment, a Tízváros határába. 32Ott odavittek hozzá egy siketnémát, és kérték őt, hogy tegye rá a kezét. 33Félrevitte őt külön a tömegtől, a füleibe dugta ujjait, köpött, megérintette a nyelvét, 34majd föltekintve az égre, fohászkodott, és azt mondta neki: »Effeta!«, azaz »Nyílj meg!« 35Erre azonnal megnyíltak a fülei, megoldódott nyelvének köteléke, és rendesen beszélt. 36Ekkor megparancsolta nekik, hogy ezt senkinek se mondják el. De minél jobban tiltotta nekik, annál inkább hirdették. 37Szerfölött csodálkoztak és mondták: »Mindent jól cselekedett; a süketeknek visszaadta hallásukat, és szóra bírta a némákat!«

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

7,3 Az evangélista olvasói számára, akik korábban pogányok voltak, ismerteti a zsidó szokásokat, hogy jobban megértsék, miért tesz Jézus szemrehányást az írástudóknak és farizeusoknak.

7,11 A korbán ajándékot, Istennek szentelt adományt jelent. A farizeusok szerint az ilyen fogadalmi ajándékok (jogilag) Isten lakóhelyének, a jeruzsálemi templomnak a tulajdonát képezték. Előfordult, hogy hálátlan gyermekek, akik nem akarták biztosítani idős, rászorult szüleik számára a köteles támogatást, minden vagyonukat szent adománynak nyilvánították, s így azt nem volt szabad többé közönséges emberek támogatására fordítani. Így az írástudók által kieszelt előírás alkalmazásával megkerülték azt a természeti és isteni törvényt, hogy a szülőket tisztelni kell.

Előző fejezet Következő fejezet