Keresés a Bibliában

A mécses, az asztal, a kitett kenyerek

24 1Így szólt továbbá az Úr Mózeshez: 2»Parancsold meg Izrael fiainak, hogy hozzanak neked teljesen tiszta, világos faolajat, hogy állandóan mécseseket lehessen fenntartani 3a bizonyság függönyén kívül, a szövetség sátrában. Áron állítsa fel őket, estétől reggelig égjenek az Úr előtt: örök rend- és szertartás legyen ez nemzedékről nemzedékre közöttetek. 4A színarany mécstartóra kerüljenek, állandóan az Úr előtt égjenek. 5Végy továbbá lisztlángot és süss belőle tizenkét kenyeret – két-két tizednyi legyen mindegyik –, 6és tedd őket hatonként egymás mellé a színarany asztalra az Úr elé, 7és tégy rájuk világos tömjént, a kenyérnek az Úr tűzáldozatára szánt emlékeztető részéül. 8Ezeket minden szombaton fel kell váltani az Úr előtt, mint örök szövetségi járandóságot Izrael fiai részéről, 9azután Ároné és fiaié legyenek, hogy egyék meg szent helyen, mert szentséges részként őket illetik az Úr tűzáldozataiból örök törvény alapján.«

Kitérés: Isten nevének káromlása

10Kiment pedig egy izraelita asszonynak a fia, akit ő egy egyiptomi embertől szült, Izrael fiai közé és összeveszett a táborban egy izraelita emberrel. 11Mivel eközben káromolta és szidalmazta a Nevet, elvitték Mózeshez (anyját Selomitnak hívták, s a Dán törzséből való Dibri lánya volt) 12és tömlöcbe vetették, míg megtudják, mit parancsol az Úr. 13Így szólt erre az Úr Mózeshez: 14»Vidd ki a káromlót a táboron kívülre, s mindazok, akik hallották, tegyék rá a kezüket a fejére, és kövezze meg az egész nép. 15Izrael fiaihoz pedig így beszélj:
Aki átkozza Istenét, viselje bűnét, 16s aki káromolja az Úr nevét, halállal lakoljon: kövekkel verje agyon az egész közösség, akár bennszülött, akár jövevény, mert aki az Úr nevét káromolja, annak halállal kell lakolnia. 17Aki agyonüt valakit, halállal lakoljon. 18Aki állatot üt agyon, adjon másikat helyette, azaz életet életért. 19Aki sebet ejt valamely embertársán: ahogy ő tett, úgy tegyenek vele is: 20törést törésért, szemet szemért, fogat fogért adjon; amilyen sebet ejtett, olyat kelljen elviselnie neki is. 21Aki állatot üt agyon, adjon másikat helyette, aki embert üt agyon, lakoljon. 22Egyenlő ítélet legyen nálatok, akár jövevény, akár bennszülött vétkezik mert én, az Úr, vagyok a ti Istenetek.« 23Szólt erre Mózes Izrael fiainak, és kivitték a káromlót a táboron kívülre, s kövekkel agyonverték. Úgy tettek Izrael fiai, ahogy az Úr megparancsolta Mózesnek.

KNB SZIT BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF