Keresés a Bibliában

Az ünnepek rendje: 23,1-24,23

Bevezetés

23 1Így szólt továbbá az Úr Mózeshez: 2»Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik: Ezek az Úr azon ünnepei, amelyeket szenteknek kell hívnotok.

A szombat

3Hat napon dolgozzatok, a hetedik napot, mivel szombat nyugalma, szentnek nevezzétek; semmiféle munkát ne végezzetek rajta, szombat legyen az az Úr tiszteletére, minden lakóhelyeteken.

A pászka és a kovásztalan kenyér ünnepe

4Ezek pedig az Úrnak azok a szent ünnepei, amelyeket a maguk idejében kell megülnötök. 5Az első hónapban, a hó tizennegyedik napján, estefelé, az Úr pászkája van; 6ennek a hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan ünnepe van. Hét napon át kovásztalant egyetek. 7Az első nap nagy és szent legyen számotokra, semmiféle szolgai munkát ne végezzetek rajta. 8Mind a hét napon tűzáldozatot mutassatok be az Úrnak. A hetedik nap ismét nagy és szent legyen: semmiféle szolgai munkát ne végezzetek rajta.«

Az első termés

9Így szólt továbbá az Úr Mózeshez: 10»Szólj Izrael fiaihoz, s mondd nekik: Ha majd bejuttok arra a földre, amelyet én nektek adok, s learatjátok vetését, vigyetek egy kalászos kévét aratásotok zsengéjéül a paphoz, 11s ő ajánlja fel a szombat után következő napon a kévét az Úr előtt és szentelje meg, hogy kedvesen fogadja tőletek. 12Ugyanazon a napon, amelyen a kévét szentelik, le kell vágni egy hibátlan, egyesztendős bárányt egészen elégő áldozatul az Úrnak, 13s be kell mutatni vele ételáldozatul két tized, olajjal meghintett lisztlángot, kedves illatú tűzáldozatul az Úrnak, italáldozatul pedig egy negyed hín bort. 14Se kenyeret, se darát, se kását ne egyetek a termésből addig a napig, míg be nem mutattok belőle Isteneteknek. Örök parancs legyen ez nemzedékről nemzedékre közöttetek, minden lakóhelyeteken.

A hetek ünnepe

15Számláljatok aztán a szombatot követő naptól, amelyen a zsenge kévét bemutattátok, hét teljes hetet 16a hetedik hét letelte után következő napig, azaz ötven napot, s akkor mutassatok be új ételáldozatot az Úrnak 17minden lakóhelyetekről: két zsengekenyeret, két tized kovászos lisztlángból sütve, zsengéül az Úrnak. 18Mutassatok be továbbá a kenyerekkel együtt hét hibátlan egyesztendős bárányt meg egy fiatal bikát a csordából, meg két kost, egészen elégő áldozatul, a hozzájuk tartozó étel- és italáldozattal együtt, kedves illatul az Úrnak, 19és készítsetek el egy kecskebakot bűnért való áldozatul, meg két egyesztendős bárányt békeáldozatul. 20Utóbbiakat ajánlja fel a pap a zsengekenyerekkel együtt az Úr előtt, s aztán legyenek az övéi. 21Magát ezt a napot pedig nagynak és szentnek hívjátok: semmiféle szolgai munkát ne végezzetek rajta. Örök törvény legyen ez minden lakóhelyeteken, nemzedékről nemzedékre közöttetek. 22Amikor pedig földetek vetését aratjátok, ne vágjátok le egészen a földig, s az elmaradt kalászokat ne szedjétek össze, hanem hagyjátok a szegényeknek s a jövevényeknek. Én, az Úr vagyok a ti Istenetek!«

Az újév

23Így szólt továbbá az Úr Mózeshez: 24»Szólj Izrael fiaihoz: A hetedik hónapban, a hó első napján harsonazengéssel emlékeztető ünnepetek legyen; szentnek nevezzétek, 25semmiféle szolgai munkát ne végezzetek rajta, és mutassatok be tűzáldozatot az Úrnak.«

Az engesztelés napja

26Így szólt továbbá az Úr Mózeshez: 27»Ennek a hetedik hónapnak tizedik napján az engesztelés nagy ünnepe legyen; szentnek nevezzétek, tagadjátok meg magatokat rajta és mutassatok be tűzáldozatot az Úrnak. 28Semmiféle szolgai munkát ne végezzetek e nap folyamán, mert ez a nap az engesztelésé, hogy megengesztelődjék az Úr, a ti Istenetek, irántatok. 29Mindaz, aki nem tagadja meg magát ezen a napon, vesszen el népéből, 30s aki valami munkát végez, azt eltörlöm népéből. 31Semmiféle munkát ne végezzetek tehát rajta: örök törvény legyen ez minden nemzedéketekben és lakóhelyeteken! 32Nyugalom szombatja legyen és tagadjátok meg magatokat a hó kilencedik napján: estétől estéig üljétek meg nyugalmatokat.«

A sátoros ünnep

33Így szólt továbbá az Úr Mózeshez: 34»Szólj Izrael fiaihoz: Ennek a hetedik hónapnak tizenötödik napjától fogva hét napon át sátoros ünnep legyen az Úrnak. 35Az első napot nagynak és szentnek hívjátok: semmiféle szolgai munkát ne végezzetek rajta. 36Mind a hét napon mutassatok be tűzáldozatot az Úrnak. A nyolcadik nap ismét nagy és szent legyen és mutassatok be rajta tűzáldozatot az Úrnak, mert az a záró gyülekezés napja: semmiféle szolgai munkát ne végezzetek rajta.

Befejező intelem

37Ezek az Úrnak azok az ünnepei, amelyeket nagynak és szentnek kell hívnotok és amelyeken tűzáldozatokat, egészen elégő áldozatokat és ételáldozatokat kell bemutatnotok az Úrnak, aszerint, amint azt az egyes napok szertartása megszabja, 38az Úr szombatjain felül, ajándékaitokon felül, fogadalmi áldozataitokon felül és azon felül, amit jószántotokból adományoztok az Úrnak.

Külön előírás a sátoros ünnephez

39Tehát a hetedik hó tizenötödik napjától kezdve, miután földetek minden termését betakarítottátok, üljétek meg hét napon át az Úr ünnepét; az első és a nyolcadik napon szombat, azaz nyugodalom legyen. 40Vegyetek magatoknak az első napon szép fákról való gyümölcsöket, pálmafaágakat, sűrűlombú fákról való gallyakat, patakmenti fűzfaágakat és örvendezzetek az Úr, a ti Istenetek, előtt 41hét napig; így üljétek meg ünnepét esztendőről esztendőre. Örök törvény legyen ez nemzedékről nemzedékre közöttetek. A hetedik hónapban üljétek ezt az ünnepet, 42és sátrakban lakjatok hét napig: mindenki, aki Izrael nemzetségéből való, sátorban lakjon, 43hogy megtudják utódaitok, hogy sátrakban lakattam Izrael fiait, miután kihoztam őket Egyiptom földjéről, én, az Úr, a ti Istenetek.« 44Mózes el is mondta Izrael fiainak az Úr ünnepeit.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF