Keresés a Bibliában

A SÍNAI HEGYEN : 19,1-40,38<br>

Isten felajánlja a szövetséget

19 1A mai napon, Izraelnek Egyiptomból való kijövetele után a harmadik hónapban, eljutottak a Sínai pusztába. 2Elindultak ugyanis Rafidimból, és amikor a Sínai pusztába érkeztek, tábort vertek ezen a helyen. Izrael itt a heggyel szemben verte fel sátrait.
3Mózes pedig felment Istenhez. Ekkor az Úr szólította őt a hegyről, és azt mondta: »Ezt mondd Jákob házának
s ezt hirdesd Izrael fiainak:
4Ti magatok láttátok, mit műveltem
az egyiptomiakkal,
és hogyan hordoztalak titeket
sasszárnyakon,
amíg idehoztalak titeket magamhoz.
5Ha tehát majd hallgattok szavamra
és megtartjátok szövetségemet,
tulajdonommá lesztek minden nép közül
– hiszen az egész föld az enyém –,
6és ti lesztek az én papi királyságom
és szent népem.
Ezek azok a szavak, amelyeket el kell
mondanod Izrael fiainak.«
7Mózes elment, összehívta a nép véneit, és eléjük terjesztette mindazokat a szavakat, amelyeket az Úr parancsolt. 8Az egész nép egy szívvel-lélekkel azt felelte erre: »Megtesszük mindazt, amit az Úr mondott« Amikor aztán Mózes elvitte a nép válaszát az Úrnak, 9az Úr azt mondta neki: »Most tehát eljövök majd hozzád a felhő homályában, hogy hallja a nép, amikor beszélek veled, és higgyen neked mindörökre.«
Miután Mózes elmondta a nép szavait az Úrnak, 10az Úr azt mondta neki: »Menj el a néphez, és tartass velük megszentelődést ma és holnap! Mossák ki ruháikat, 11hogy készen legyenek a harmadik napra, mert a harmadik napon leszáll az Úr az egész nép előtt a Sínai hegyére! 12Vonj továbbá körös-körül határt a nép számára, és mondd nekik: Vigyázzatok, fel ne menjetek a hegyre, még a széléhez se érjetek! Minden, ami a hegyhez ér, halállal lakoljon – 13kéz azonban ne érintse, hanem kövekkel verjék agyon, vagy nyíllal lőjék le – akár jószág, akár ember, ne maradjon életben! Ha majd megharsan a kürt, akkor jöjjenek a hegyre!« 14Lement erre Mózes a hegyről a néphez, és elrendelte, hogy szentelődjék meg. Miután kimosták ruháikat, 15azt mondta nekik: »Legyetek készen a harmadik napra, és feleségeitekhez ne közelítsetek!«
16Amikor aztán eljött a harmadik nap, és felvirradt a reggel, íme, mennydörögni és villámlani kezdett. Egészen sűrű felhő borult a hegyre, és egyre erősödő harsonazengés zúgott, úgyhogy megrémült a nép, amely a táborban volt. 17Erre Mózes kivezette őket a táborhelyről Isten elé, s ők odaálltak a hegy tövébe. 18Füstölgött az egész Sínai hegy – mert az Úr tűzben szállt le rá –, úgy szállt belőle a füst felfelé, mint az olvasztókemencéből, igazán félelmetes volt az egész hegy. 19A harsonazengés pedig csak növekedett és egyre erősebben szólt: Mózes beszélt és Isten válaszolt neki.
20Miután az Úr leszállt a Sínai hegyére, a hegy csúcsára, Mózest felhívta a hegy tetejére. Amikor felment, 21az Úr azt mondta neki: »Menj le, és figyelmeztesd a népet, hogy kedve ne kerekedjék átlépni a határt, hogy megnézze az Urat, mert akkor igen sokan elvesznek belőlük! 22A papok is, akik az Úr közelébe járulhatnak, szentelődjenek meg, hogy meg ne büntesse őket!« 23Mózes erre azt mondta az Úrnak: »A nép nem jöhet fel a Sínai hegyére, hiszen te figyelmeztettél és parancsoltad meg: ‘Szabj határt a hegy körül, és tedd szentté a hegyet!’« 24Az Úr azt felelte neki: »Eredj, menj le! Aztán gyere fel Áronnal együtt, de a papok és a nép ne lépjék át a határt, ne jöjjenek fel az Úrhoz, hogy meg ne ölje őket!« 25Lement erre Mózes a néphez, és mindezt elbeszélte nekik.

KNB SZIT BD RUF UF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF