Keresés a Bibliában

Holofernész és Judit párbeszéde

11 1Holofernész így szólt hozzá: »Bátorság asszony, ne remegjen szíved, én ugyanis nem ártottam senkinek, aki kész volt szolgálni Nebukadnezárt, az egész föld királyát. 2Ha a te néped, amely a hegyvidéken lakik, nem vetett volna meg, nem emeltem volna lándzsámat ellenük, de saját maguk akarták ezt. 3Most pedig mondd el, miért hagytad el őket és jöttél hozzánk? Valójában megmenekülésedre tetted ezt. Bátorság! Ma éjjel és a következőkben is életben maradsz. 4Senki sem fog ártani neked, hanem jól bánok veled, mint uramnak szolgáival szokás.« 5Judit így válaszolt neki: »Fogadd szolgálód szavait és hadd beszéljen szolgálód színed előtt és semmiféle hazugságot nem mondok uramnak ezen az éjjelen. 6Ha követed szolgálód szavait, valóra váltod kezeddel mindazt, amit Isten tenni szándékozik veled, és nem vall kudarcot az én uram vállalkozásaiban. 7Éljen Nebukadnezár, az egész föld királya, és éljen hatalma annak, aki elküldött téged, hogy minden élőt helyes útra vezess. Nemcsak az emberek szolgálnak neki, hanem a mező vadjai és állatai, az ég madarai is a te erőd által élnek Nebukadnezárnak és egész házának. 8Hallottunk bölcsességedről és lelked találékonyságáról és az egész földön tudják, hogy egyedül te vagy jó az egész királyságban, hatalmas a tudásban és csodálatos a hadvezetésben. 9Most pedig uram, tudjuk, mit mondott Áhior az általad tartott tanácsban, ismertek szavai, mert Betúlia emberei megmentették és elmondott nekik mindent, amit előtted beszélt. 10Ezért uram és parancsolóm, ne vedd semmibe szavait, hanem fontold meg azokat, mert igazak. A mi fajtánkat nem éri büntetés és csak akkor éri őket a kard, ha vétkeznek Istenünk ellen. 11Most azonban, hogy az én uram ne legyen eredménytelen és tehetetlen, a halál vár rájuk, mert hatalmába kerítette őket a súlyos bűn, amellyel haragra ingerelték Urukat, s mivel ezt tették, számodra megértek a pusztulásra. 12Mivel elfogyott az élelmük, és kimerültek számukra a vizek, kezet akarnak vetni állataikra és mindarra, amit Isten az ő törvényében megtiltott, hogy megegyék, elhatározták, hogy azt is elfogyasztják. 13Elhatározták, hogy a gabona első termését, a bor és az olajtizedet is megeszik, amelyet a papoknak adtak és szenteltek, akik Jeruzsálemben Istenünk színe előtt állnak, pedig ezeket a nép közül kezével sem érintheti meg senki. 14Embereket küldtek Jeruzsálembe – az ott lakók is megették ezt –, hogy maguknak is engedélyt kérjenek a vének tanácsától. 15Az történik majd, hogy amikor az engedélyt megkapják és élnek vele, ezen a napon kezedbe kerülnek és elpusztulnak. 16Ezért én, a te szolgálód, amikor ezt megtudtam, elmenekültem tőlük és Isten elküldött, hogy végbevigyem veled a művet, amelyen az egész föld álmélkodik majd, amikor hírét veszi. 17Szolgálód istenfélő, éjjel és nappal szolgál az ég Istenének. Most melletted maradok uram, szolgálód kimegy majd éjjel a völgybe és imádkozom Istenhez és tudtomra adja, hogy mikor követik el vétküket. 18Akkor visszatérek és tudtodra adom, te pedig vonulj egész seregeddel és senki sem tud közülük ellenállni neked. 19Átvezetlek Júdán és elérkezel Jeruzsálem elé és annak közepén állítom fel trónodat, s úgy tereled majd őket, mint a pásztor nélkül maradt juhokat. Egyetlen kutya sem fog ellened csaholni, mivel mindezt előre megmondták nekem és előérzetem volt róla, s azért jöttem, hogy hírül adjam neked.« 20Szavai tetszésre találtak Holofernész és minden szolgája előtt, megcsodálták bölcsességét és így szóltak: 21»Nincs hozzá hasonló asszony a föld egyik szélétől a másikig, akinek arca ilyen szép és ilyen okosan tud beszélni.« 22Holofernész így szólt hozzá: »Isten jót tett, hogy néped fiai elől ide küldött, erőt adott kezünkbe, nekik pedig, akik megvetették uramat, pusztulást. 23Tekinteted szép, beszéded okos. Ha megteszed, amit mondtál, a te Istened lesz az én Istenem, te pedig Nebukadnezár király házában fogsz lakni és neved híres lesz az egész földön.«

KNB SZIT BD RUF UF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF