Keresés a Bibliában

Moáb ellen: 48,1-47

Moáb pusztulása

48 1Moábról.
Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene:
»Jaj Nábónak, mert elpusztult,
megszégyenült Kirjátaim, elfoglalták,
megszégyenült a vár, és megzavarodott! 2Nincs többé Moáb dicsősége,
Hesbonban gonoszságot terveztek ellene:
‘Jöjjetek, és irtsuk ki a nemzetek közül!’
Te is megsemmisülsz, Madmén,
kard jár a nyomodban. 3Kiáltás hangzik Oronaimból:
‘Pusztulás és nagy romlás!’ 4Összetört Moáb,
kiáltásuk Coárig hallatszik. 5Bizony, a Lúit emelkedőjén
keserves sírással mennek fel;
bizony, Oronaim lejtőjén
ellenség hallja az összetörtek kiáltását: 6‘Fussatok, mentsétek meg életeteket,
legyetek olyanok, mint cserje a pusztában!’ 7Mivel műveidben és kincseidben bíztál,
téged is elfoglalnak;
Kámos fogságba megy
papjaival és fejedelmeivel együtt. 8Pusztító jön minden város ellen,
és egy város sem menekül meg;
elpusztul a völgy, és tönkremegy a síkság,
ahogyan megmondta az Úr. 9Adjatok szárnyat Moábnak,
hogy elszállva eltávozzék!
Mert városai pusztasággá lesznek,
nem lesz lakó bennük. 10Átkozott, aki az Úr munkáját hanyagul végzi,
és átkozott, aki kíméli kardját a vértől!

Moáb, a pusztító

11Gondtalanul élt Moáb ifjúkora óta,
és nyugodtan pihent borseprőjén,
nem öntötték át egyik edényből a másikba,
és fogságba sem ment;
ezért maradt meg íze benne,
és illata sem változott. 12Azért íme, jönnek napok – mondja az Úr –,
amikor csaposokat küldök rá, akik megcsapolják;
edényeit kiürítik, és korsóit összetörik. 13Megszégyenül Moáb Kámos miatt,
ahogyan megszégyenült Izrael háza Bétel miatt, amelyben bízott. 14Hogyan mondhatjátok: ‘Hősök vagyunk,
és harcra edzett férfiak?’ 15Elpusztul Moáb, városait megszállják,
és válogatott ifjai a vágóhídra mennek
– mondja a Király, akinek Seregek Ura a neve. – 16Hamarosan eljön Moáb balszerencséje,
és veszte nagyon gyorsan közeledik. 17Szánakozzatok rajta mind, akik körülötte vagytok,
mindnyájan, akik ismeritek nevét!
Mondjátok: ‘Hogy összetört az erős jogar, az ékes pálca!’ 18Szállj le dicsőségedből, és ülj szomjúságban,
Díbon leánya, aki ott laksz!
Mert Moáb pusztítója felvonult ellened,
lerombolja erődítményeidet. 19Állj ki az útra, és tekints szét,
Ároer lakója!
Kérdezd meg a futót és menekülőt,
s mondd: ‘Mi történt?’ 20Megszégyenült Moáb, mert megzavarodott.
Jajgassatok és kiáltsatok,
hirdessétek az Arnon mellett,
hogy elpusztult Moáb! 21Ítélet jött el a sík földre, Helonra, Jászára és Mefaátra, 22Díbonra, Nábóra és Bétdeblataimra, 23Kirjátaimra, Bétgámulra és Bétmáonra, 24Káriótra, Boszrára és Moáb földjének minden városára, a távoliakra és a közeliekre. 25Letörték Moáb szarvát,
és karját összezúzták – mondja az Úr. – 26Részegítsétek le, mert az Úrral szemben nagyra tört! Tenyereljen bele Moáb a saját okádékába, és legyen nevetség tárgya ő is! 27Vajon nem volt-e neked nevetség tárgya Izrael? Vagy talán tolvajok közt kapták rajta, hogy valahányszor beszélsz róla, fejedet csóválod? 28Hagyjátok el a városokat,
és lakjatok a kősziklán, Moáb lakói!
Legyetek olyanok, mint a galamb,
mely a hasadék nyílásának oldalain fészkel!

Moáb gőgje

29Hallottunk Moáb gőgjéről – gőgös nagyon –:
büszkeségéről, gőgjéről, kevélységéről
és szívének fennhéjázásáról. 30Én ismerem kérkedését – mondja az Úr –, hamis a fecsegése, hamisak a tettei. 31Ezért jajgatok Moáb miatt, és egész Moábért kiáltok; Kír-Heresz férfiai miatt sóhajtoznak. 32Jázer siratásánál jobban siratlak,
Sibma szőlőtője!
Indáid túlnyúltak a tengeren,
Jázer tengeréig értek;
gyümölcsödre és szüretedre
pusztító tört rá. 33Eltűnt az öröm és ujjongás
a gyümölcsöskertből, Moáb földjéről;
a bort a sajtókból eltüntettem,
nem tapossák örömkiáltással,
a kiáltás nem örömkiáltás. 34Hesbon kiáltozása Eláléig ér, Jászáig hallatják hangjukat, Szegortól Oronaimig, Eglát-Selisijjáig; mert Nemrim vizei is pusztasággá lesznek. 35Kipusztítom Moábból – mondja az Úr – azt, aki áldozatot mutat be a magaslaton, és isteneinek tömjénez. 36Ezért zokog a szívem Moábért, miként a fuvola, és zokog a szívem Kír-Heresz férfiaiért, miként a fuvola. Ezért veszett el tartaléka, amit szerzett. 37Bizony, minden fej kopasz, és minden szakáll levágva; minden kézen vágások, és a derékon zsákruha. 38Moábban minden háztetőn és terein mindenütt gyász van, mert összetörtem Moábot, mint egy edényt, mely senkinek sem tetszik – mondja az Úr. – 39Hogy megzavarodott! Jajgassatok! Hogy hátat fordított Moáb, hogy megszégyenült! Nevetség tárgyává lesz Moáb, elrettentésül egész környezetének.

Büntető ítélet

40Mert így szól az Úr:
Íme, mint a sas, úgy repül,
és kiterjeszti szárnyát Moábra. 41Elfoglalják a városokat,
és a várakat beveszik;
Moáb hőseinek szíve olyan lesz azon a napon,
mint a vajúdó asszony szíve. 42Elpusztul Moáb, nem lesz többé nép,
mert az Úrral szemben nagyra tört. 43Rettenet, verem és háló vár rád,
Moáb lakója – mondja az Úr. – 44Aki elmenekül a rettenet elől,
beleesik a verembe,
és aki kijön a veremből,
azt megfogja a háló;
mert elhozom Moábra
meglátogatásuk esztendejét
– mondja az Úr. – 45Hesbon árnyékában álltak meg
erőtlenül a menekülők;
de tűz csapott ki Hesbonból,
és láng Szeón közepéből;
megemésztette Moáb halántékát,
és a zajongók feje tetejét. 46Jaj neked, Moáb!
Elveszett Kámos népe!
Mert fiaid fogságba kerültek,
és leányaid rabságba. 47De majd jóra fordítom Moáb sorsát
a végső napokban« – mondja az Úr.
Eddig tart Moáb ítélete.

KNB SZIT BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF