Keresés a Bibliában

2 1Erre az Úr egy nagy halat rendelt oda, hogy elnyelje Jónást; és Jónás a hal gyomrában volt három nap és három éjjel. 2Imádkozott ekkor Jónás az Úrhoz, Istenéhez a hal gyomrából, 3s így szólt:
»Szorongatásomból az Úrhoz kiáltottam,
és ő meghallgatott engem;
az alvilág gyomrából kiáltottam,
és Te meghallgattad szavamat. 4Belevetettél a mélységbe, a tenger közepébe,
és az ár körülvett engem.
Valamennyi örvényed és hullámod
összecsapott felettem. 5Azt mondtam: ‘Elvetettél szemed elől!
Bárcsak látnám ismét szent templomodat!’ 6Körülvettek engem a vizek egészen a torkomig,
bekerített engem a mélység.
Fejemet elborította a hínár, 7lesüllyedtem a hegyek alapjáig.
Örökre összecsukódtak felettem a föld zárai,
de te kihúztad a gödörből életemet, Uram, én Istenem! 8Mikor gyötrődött bennem a lélek, az Úrra gondoltam,
és imádságom eljutott hozzád, szent templomodba. 9Akik a hiábavaló semmiségekhez, bálványokhoz ragaszkodnak,
elveszítik boldogságukat. 10Én azonban hangos hálaadással áldozom majd neked,
és megadom, amit fogadtam;
az Úrtól jön a szabadulás.«

Jónás Ninivében: 3,1-10

11Ekkor az Úr parancsára a hal kihányta Jónást a szárazra.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF