Keresés a Bibliában

Jób hű és ártatlan

31 1Szerződést kötöttem szememmel,
hogy szűzre nem tekintek. 2És mi a jutalmam Istentől felülről,
s örökrészem a Mindenhatótól a magasságból? 3Nemde a romlás a bűnös számára van,
s a balsors a gonosztevő részére! 4Nem látja-e ő útjaimat
és nem számlálja-e minden lépésemet? 5Vajon hamisságban jártam-e,
és csalárdságra sietett-e lábam? 6Vessen engem igaz mérlegre
és győződjék meg Isten az ártatlanságomról! 7Vajon letért-e lépésem az útról,
és szemem után járt-e szívem?
Tapad-e kezemhez szenny? 8Akkor vessek én, de más fogyassza,
és tépjék ki tövestül termésemet! 9Vajon bomlott-e szívem asszony után?
És leselkedtem-e barátom ajtajánál? 10Akkor feleségem más cédája legyen,
és mások hajoljanak föléje! 11Mert ez gyalázat lett volna,
és igen nagy gonoszság, 12tűz, amely pusztít az enyészetig,
és kiirt minden termést. 13Semmibe vettem-e szolgám igazát,
vagy szolgálómét, amikor velem pereskedtek? 14Mitévő lennék, ha Isten felkelne ítéletre?
És ha számon kérne, mit felelnék neki? 15Nem az teremtett-e engem a méhben, aki azt is alkotta?
És nem ugyanő formált-e engem az anya testében? 16Megtagadtam-e a szegényektől, amit kívántak?
Epedni hagytam-e az özvegy szemét? 17Egyedül fogyasztottam-e falatomat,
és nem kapott-e belőle az árva is? 18– Hiszen ifjúkorom óta növekedett velem a részvét
és anyám méhéből jött ki velem! – 19Láttam-e veszni indulót úgy, hogy nem volt ruhája,
és szegényt úgy, hogy nem volt takarója, 20és nem áldottak-e engem akkor az ő oldalai,
és nem melegedett-e juhaim gyapjában? 21Vajon fölemeltem-e kezemet az árva ellen,
mert erősebbnek láttam magamat a kapuban? 22Akkor szakadjon le vállam a lapockájáról,
és törjék le karom a csontjáról! 23Hisz mindig féltem volna Istentől, akár a rám szakadó ártól,
s el sem tudtam volna viselni a terhét. 24Vajon az aranyat tartottam-e erősségemnek,
és mondtam-e a színaranynak: Te vagy bizodalmam! 25Örültem-e annak, hogy bőven volt vagyonom,
és hogy sokat szerzett kezem? 26Néztem-e a napot, amint ragyogott,
s a holdat, amint szépen úszott? 27És közben engedett-e szívem titokban a csábításnak,
és csókra emeltem-e kezemet a számhoz? 28Igen nagy gonoszság lett volna ez is.
Tagadása a fölséges Istennek! 29Örültem-e annak romlásán, aki gyűlölt engem
és ujjongtam-e, ha baleset érte? 30Hiszen nem engedtem, hogy torkom vétkezzék,
hogy átokkal kihívjam halálát. 31Nem mondták-e sátram lakói:
‘Ne lakjunk-e jól pecsenyéjéből?’ 32– Nem hált a jövevény az utcán,
nyitva állt ajtóm a vándornak! – 33Palástoltam-e bűnömet emberi módon,
s elrejtettem-e vétkemet keblemben? 34Féltem-e nagy sokaságtól,
és visszariasztott-e a rokonság lenézése,
úgy, hogy inkább hallgattam, ki sem mozdultam az ajtón?

Jób várja Isten válaszát

35Bár lenne, aki meghallana engem,
és meghallgatná óhajomat a Mindenható,
s az írná meg a vádiratot, aki meg is ítél, 36hogy a vállamon hordozzam,
és ékességként felköthessem fejemre! 37Minden lépésemnél hírül adnám
és bemutatnám neki, mint fejedelemnek! 38Bosszúért kiált-e ellenem szántóföldem,
és sírnak-e vele barázdái? 39Megettem-e termését fizetés nélkül,
keserítettem-e szántói lelkét? 40Akkor búza helyett tövist
és árpa helyett gazt teremjen nekem!«
Véget értek Jób szavai.

KNB SZIT BD RUF UF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF