Keresés a Bibliában

A bálványimádók veszte

65 1»Hagytam, hogy felkeressenek,
akik nem kérdeztek engem;
engedtem, hogy megtaláljanak,
akik nem kerestek engem.
‘Íme, itt vagyok! Íme, itt vagyok!’
– mondtam a nemzetnek,
mely nem szólította nevemet. 2Egész nap kitártam kezemet
a lázadó nép felé,
amely nem jó úton jár,
hanem a saját gondolatai után; 3a nép felé, mely haragra ingerel engem,
színem előtt, állandóan;
véresáldozatot mutatnak be a kertekben,
és tömjénáldozatot a téglákon; 4a sírokban tartózkodnak,
és a rejtekhelyeken éjszakáznak;
megeszik a sertéshúst,
és tisztátalan hús leve van edényeikben. 5Azt mondják: ‘Húzódj vissza,
ne közelíts hozzám, mert szentté teszlek!’
Ezek füst az orromban,
egész nap égő tűz. 6Íme, meg van írva színem előtt;
nem hallgatok, csak ha visszafizettem;
és vissza fogok fizetni az ölükbe, 7bűneitekért és atyáitok bűneiért egyaránt,
– mondja az Úr –,
akik tömjéneztek a hegyeken,
és a halmokon gyaláztak engem;
kimérem korábbi tetteik fizetségét az ölükbe.« 8Így szól az Úr:
»Mint amikor must található a szőlőfürtben,
és azt mondják: ‘Ne pusztítsd el,
mert áldás van benne!’,
úgy teszek én szolgáimért:
nem pusztítok el mindenkit. 9Ivadékot hozok elő Jákobból és Júdából,
aki örökli hegyeimet;
választottaim fogják örökölni,
és szolgáim laknak majd ott. 10Sáron nyájak legelője lesz,
és Ákor völgye csordák pihenőhelye,
népem számára, mely engem keres. 11Titeket azonban, akik elhagytátok az Urat,
és elfeledkeztetek szent hegyemről;
akik asztalt terítettetek a szerencseistennek,
és fűszeres bort töltöttetek a sorsistennek: 12titeket a kard élére szántalak,
és mindnyájan letérdeltek majd a leöléshez,
mert kiáltottam, de nem válaszoltatok,
szóltam, de nem hallottátok meg;
azt tettétek, ami rossz a szememben,
és ami nem tetszik nekem, azt választottátok.« 13Ezért így szól az Úristen:
»Íme, szolgáim enni fognak,
ti pedig majd éheztek;
íme, szolgáim inni fognak,
ti pedig majd szomjaztok;
íme, szolgáim örvendezni fognak,
ti pedig majd szégyenkeztek; 14íme, szolgáim ujjongani fognak
szívük boldogságában,
ti pedig majd kiáltoztok
szívetek fájdalmában,
és megtört lélekkel jajgattok! 15Neveteket átoknak hagyjátok választottaimra:
‘Öljön meg téged az Úristen!’
Szolgáinak pedig más nevet ad.

Üdvösség a végidőben

16Aki áldást kér magára a földön,
a hűség Istenének nevében kér majd áldást;
és aki esküszik a földön,
a hűség Istenére fog esküdni.
Hisz feledésbe megy a hajdani nyomorúság,
és rejtve lesz szemem elől. 17Mert íme, én új eget és új földet teremtek;
az elsőkre nem emlékeznek,
nem is jutnak eszébe senkinek. 18De örvendjetek és ujjongjatok mindörökké
annak, amit teremtek;
mert íme, én Jeruzsálemet ujjongássá teremtem,
népét pedig örömmé. 19Ujjongok majd Jeruzsálemben,
és örvendezem népemben;
nem hallatszik többé benne
sírás hangja és kiáltás hangja.
20Nem lesz ott többé néhány napig élő csecsemő,
sem öreg, aki nem tölti be napjait;
mert a legfiatalabb is százéves korában hal meg,
és aki nem éri meg századik évét,
átkozottnak számít. 21Házakat építenek, és bennük laknak,
szőlőt ültetnek, és eszik gyümölcsét. 22Nem azért építenek, hogy más lakjék ott,
nem azért ültetnek, hogy más egyék;
mert népem életkora olyan lesz, mint a fák életkora,
és kezük munkáját élvezik választottaim. 23Nem fáradnak hiába,
és nem a hirtelen pusztulásra szülnek;
mert az Úrtól megáldott ivadékok ők,
és sarjaik velük együtt. 24Ez történik majd:
mielőtt még kiáltanának, én válaszolok,
ők még beszélnek, és én már meghallgatom. 25Farkas és bárány együtt legelnek majd,
az oroszlán szalmát eszik, mint a marha,
és a kígyónak por lesz a kenyere.
Nem ártanak és nem pusztítanak
sehol szent hegyemen« – mondja az Úr.

KNB SZIT BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF